29295. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

vei 03 emek révén a szintén közös (k) gőzdómmal áll összeköttetésben. A normális vízállás az egész kazáncsoportban a legfölső kazánoknak körülbelül alsó negyedéig ér. A legfölső sor kazánjai nincsenek füstcsövekkel ellátva. A kazánok mellső végein az (1) kamra van elrendezve. A füstgázok vagy az égésnek egyéb termékei az (a) tüzelőterekből a legalsó kazánsor alatt a (b) kamrába haladnak, melyből a számos füstcsövön át az (1) kamrába áramolnak. Ezen kamrából azután az (n) közbenső tereken át hátrafelé áramolnak és eközben a kazánokat, valamint az említett (h) összekötő csöveket tökéletesen körüljárják. Erre azután a gázok a huzamokon át a kéménybe távoznak. A (b) kamra felé eső oldalon a kazánvégek közötti terek el vannak falazva, úgy hogy a gázok az (m) füstcsöveken kényszerülnek átáramolni. A fölső sor (c3) kazánjai, melyek vizet és gőzt tartalmaznak, a (b) kamra mennyezetének egy részét képezik. A rajzokban föltüntetett foganatosítási alak kettős kazáncsoport. A jelen találmányt azonban egymagában elrendezett k azánon is alkalmazhatjuk, melynek végén a (b) elégési kamrát rendezzük el. A csoportos elrendezésnél az elégési kamra az öszszes tüzelő terek számára czélszerűen közös, miáltal teljesen egyenletes hőmérsékletet biztosíthatunk. Az égési ter

mékeknek ezen kamrában való átvezetése által sokkal erélyesebb elégést és hőhatást érünk el és megakadályozzuk, hogy a kéményben láng keletkezzék. A (c c2 c3) kazánok a (v) burkolattal vannak körülzárva, mely levegőnek bebocsátására a tüzeléshez vezető huzamokkal bír. A (b) kamra mennyezetének egy csuklós pánt körül forgatható (x) terelő lemez (2. ábra) van alkalmazva, mely a kamrától a kéményhez közvetlen utat nvit, ha azt az (y) fogantyú segélyével elforgatjuk. Ezen elrendezés akkor bír előnnvel, ha a fűtés kezdetén közvetlen huzamot akarunk a kéménnyel létesíteni. A fölső külső kazánok a (z) védőlemezzel vannak ]etakar

va, hogy a kazánfalaknak elégését megakadályozzuk, ha (x) lemez nyitott állásban van. A föntiekből kitűnik tehát, hogy ugyanazon időben, melyben a gázok a kazánok belsején átvezetett (m) fűtőcsöveken haladnak keresztül, a meleg gázok a kazánok köpenyeivel is hatásos érintkezésben vannak, úgy hogy a kazánköpenyek is fontos alkatrészét képezik a fűtőfölületnek. Ennek folytán a kazánköpenyek és a belső fűtőcsöveknek egyenlct'en tágulása meg van akadályozva, a mi pedig eddig igen gyakran megzavarta a tömítéseket és töréseket- is idézett elő. A kazánnak több kisebb kazánra való fölosztása igen magas ! hőmérsékletnek alkalmazását és elérését ; teszi lehetővé, a nélkül, hogy azért túlvas, tag kazánfalakat kellene alkalmaznunk. I Igen sok helyet takarítunk meg és elérjük j azt az előnyt is, hogy a füstcsövek belsejéhez igen könnyen hozzáférhetünk és így i ezeknek tisztítása nehézséget nem okoz. Ezen tisztítást közvetlenül a tűz eloltása után foganatosíthatjuk, mialatt a kazán még gőzt tartalmaz. Sőt bizonyos előkészűí letek mellett a füstcsöveket még az esetben is megtisztíthatjuk, ha a tüzelő anyag | teljes lánggal ég. Az említett előkészületek abból állnak, hogy egy kerek (p) lemezt, mely a (q) ajtókeretben forgathatóan van elrendezve, bizonyos számú (r) nyílással látunk el, úgy hogy azokon át minden egyes (m) fűtőcsőbe tisztító kefét vezethessünk be. Teljesen elegendő, ha csak egy sor ily (r) nyílást rendezünk el, még pedig sugárirányban, mivel a (p) lemez elforgatása által az (r) nyílásokat az összes füstcsövekkel szemben állíthatjuk be. Ezen (r) nyílásokat előnyösen (s) tolókákkal zárjuk el és tartjuk zárva, kivéve, ha azokon kefét akarunk átdugni. A (p) lemez forgatására (t) fogantyúk vannak rajta megerősítve. A víz az összes kazánokban mindenütt igen magas hőmérsékletű fűtőfölü lettel érintkezik. Az (m) csöveket kihúzhatáan rendezhetjük el, úgy hogy azokat egészen vagyrcsz-