29278. lajstromszámú szabadalom • Elektromos úton befolyásolt vezérmű elektromos vasutak vonatainak vezetésére

(25 és 26) kontaktus is van alkalmazva, melyek a «kikapcsolva» «előre», illetve «hátra» állásoknál a (27, 28, 29, 30, 31) vezetékeket az ismert módon kapcsolják egymással. Eme vezetékek közül a (27) vezeték a (23) segédvezetékkel, a (28) vezeték a (18), a (31) vezeték pedig a (17) menetirányvezetékkel, a (30) vezeték a (83) hajtómotor (32) tekercselésével és a (29) vezeték a (35) hajtómotor (34) tekercselésével van kapcsolva. Az egész berendezés működési módja a következő: Mikor az (1) vezérkapcsolót az (I) állásba visszük, az áramforrrástól az áram a (20, 4, 5, 14, 18, 28, 25, 29, 34) úton megy a földbe, a (84) tekercselés gerjed és a (36) dugattyú alá sűrített levegő megy. A dugattyú most már fölemelkedik, míg a (37) kilincs a (39) ütközőbe nem ütközik, mely a (40) menetiránykapcsolót hajtó (39) fogasrúdon van alkalmazva. Egyidejűleg a (41) kilincset a (36) dugattyú rúdjának (42) feje oldalt eltolja és működésen kívül helyezi. A (36) dugattyú eme löketénél a (24) | menetiránykapcsoló a törzsszabadalomban részletesebben leírt módon az «előre» állásba, a (40) főkapcsoló pedig a «mótorok lánczolatosan» állásba jutott. A (24) menetiránykapcsoló eme helyzeténél a (27 és 30) vezetékek egymással vannak kapcsolva, a (30) vezeték a (31) vezetékről le van kapcsolva és mikor a vezérkapcsolót az (I) állásból a (II) állásba forgatjuk, az áramforrásból a (10, 4, 7, 22, 23, 27, 26, 30, 32) úton megy a földbe áram úgy hogy a (32) tekercselés gerjed, ennek következtében a (43) dugattyú alá jut sűrített levegő, ez fölemelkedik, rúdjának (44) feje a (37) kilincsbe ütközik, ezt oldalt eltolja és a (38) ütközőt szabaddá teszi) úgy hogy a (36) dugattyú tovább emelkedhetik. A (39) í'ogasrúd akkor ugyancsak emelkedik és a (40) főkapcsoló a «motorok pái huzamosan» állásba jut. Ha azonban valamely kocsin a (35) hajtóberendezés nem működött, tehát a (40) főkapcsoló nem jutott az «előre» állásba, ezen a kocsin a (82) tekercselés nem gerjedhet, tehát a (33) hajtóberendezés sem működhetik és téves kapcso'ás ki van zárva. Teljesen hasonló módon menne végbe a kapcsolás, ha a (2) vezérkapcsolót működtetnők. Hogy energiát takaríthassunk meg és a másodszor gerjesztett (32) tekercselést fölöslegesen túlságosan hosszú ideig ne terheljük, lehet a berendezést akként is módosítani, hogy a (27) vezetéket nem közvetlenül, hanem a (4-5) vezeték, a (40) főkapcsoló (47) kontaktusa és a (46) vezeték útján vezetjük a menetiránykapcsolóhoz. Ez a (47) kontaktus a «mótorok lánczolatosan» állásban van alkalmazva. Mint az minden további magyarázat nélkül világos, a (32) tekercselés a (23) segédvezetékről legkapcsolódik, amint a (40) főkapcsoló a «motorok lánczolatosan» állásból elfordul. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos úton befolyásolt vezérmű elektromos vonatok vezérlésére a 27,573. számú törzsszabadalom szerint, az által jellemezve, hogy a vezérkapcsolót a hajtóberendezésekkel közvetlenül összekötő elektromos vezérvezetékeken kívül még elektromos segédvezetékek is vannak alkalmazva, melyek a másodsorban működtetendő hajtóberendezéseket a vezérkapcsolóval csakis akkor kötik össze, mikor az első sorban működésnek indítandó hajtóberendezések tényleg helyesen működtek. 2. Elektromos úton befolyásolt vonatvezérmű az 1. igény szerint, az által jellemezve, hogy a segédvezetéket a menetiránykapcsolókon alkalmazott kontaktusok kötik össze a hajtóberendezésekkel. 3. Elektromos úton befolyásolt vonatvezérmű az 1. igény szerint, az által jellemezve, hogy a segéd vezeték a menetiránykapcsolóval a főkapcsolón alkalmazott kontaktusdarabok útján van összekötve, oly czélból, hogy a másodsorban használt hajtóberendezésekhez vezető áramkört megszakítsuk, amint a főkapcsoló a «mótorok párhuzamosai))) állásba megy át. (1 rajzlap -melléklettel.) PALLOS .B^ÍVÍS.IIBI/IK tflyoMpÁJA p-m.piPTI'.