29267. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegővel kevert gázt égető lángzóknak táplálásához

rendezve, mely a (c) kád fenekén átjár és szintén a folyadékzár szintje fölé nyúlik. A (c3) csőnek fölső vége a (c4) süveggel van elzárva és a kádban lévő víz szintje fölött több, a cső végétől különböző távolságban elrendezett (cő) nyílással bír. A (c3) csőnek alsó vége a (d) szekrénnyel van összekötve, melyből levegőt és gázt, vezet a tartály harangja alá. A (cl) harang födeléhez a czentrális (e) cső vau erősítve, mely a (c2) csőbe nyúlik be és ebben a harang emelkedésénél és sülyedésénél föl- és alámozog. Az (e) cső fölső végén több (el) nyílással bír, melyek a levegőnek és gáznak a harang alá való áramoltatására szolgálnak. Az (e) cső alsó végébe két (e2, e3) korong van beerősítve, melyek a (c3) cső átbocsátására egy-egy czentrális nyílással vannak ellátva és melyek egymástól bizonyos távolságra vannak elrendezve, úgy hogy közöttük egy zárt kamra keletkezik; ezen korongok a (c3) csőhöz viszonyítva akként vannak elrendezve, hogy a fölső (e2) korong a (c2) csövön a (c5) nyílások fölé juthat, míg az alsó korong mindig a legalsó nyílás alatt marad. Midőn a harang meg van emelve, az (e2) korong az összes (c5) nyílások fölött áll, vagy pedig a legfölső nyílás zárja; minthogy az összes többi nyílások ekkor ezen korong alatt vannak vagyis közte és az (e3) korong között feküsznek, következésképen az összes nyílások a harang ezen állásánál zárva tartatnak. Amint azonban a harang sülyed, előbb a legfölső (c5) nyílás és azután a többi nyílások is szabaddá tétetnek. A (c5) nyílásokon kiáramló gáz az (e) csőbe jut és ebből az (el) nyílásokon a harang alá áramlik. A harang a gáznak a (b) csövön át történő fogyasztása mérvében sülyed; minthogy azonban a gázfogyasztás a következőkben leírandó szivattyú segélyével bizonyos mértékben pótoltatik, a harang, hacsak a fogyasztás az ezen szivattyú által pótolt gázmennyiséggel egyenlő, nyugalomban marad; ha ellenben a szivattyú által szolgáltatott gázmennyiség nagyobb a fogj'asztott gázmennyiségnél, akkor a harang emelkedik. A gáz beáramlását a (c5) nyílások szabályozzák, melyek a harang állása szerint többé-kevésbé elzáratnak. Ha csak kevés gáz vezettetik el a (b) csövön át, akkor a harang annyira sülyed, hogy a legfölső (c5) nyílás többé-kevésbé megnyittatik, ha azonban több gáz fogyasztatik, akkor a harang több nyílást tesz szabaddá; mihelyt azonban a gázfogyasztás megszűnik, a harang ismét megemelkedik és a további beáramlást elzárja. Ily módon a (c3) cső nyílásaival és az ezekkel együttműködő közegekkel a gázbeáramlás számára szabályozó gyanánt szerepel, mely a szivattyú által bevezetett levegő és gáz mennyiségét szabályozza. mely szabályozás a tartályban lévő gázlégkeverék térfogata szerint történik. A leírt tartály tehát állandó nyomás mellett változó térfogatú gázkeverék befogadására szolgál. A (cl) harang a (c6) súlyokkal van ellátva, hogy a gáz a rendesnél nagyobb, vagyis kék lánghoz szükséges, krbl. 15 cm. vízoszlopnak megfelelő nyomással szoríttassák a (b) csőbe. (f) a légvezetéket és (g) a gázvezetéket jelöli, melyek a (d) szekrénybe torkolnak (1., 2. és 6. ábrák) és melyek a levegőt és gázt egymáshoz viszonyítva bizonyos meghatározott mennyiségekben vezetik be, úgy hogy a (c3) cső a gázt és levegőt már többé-kevésbé összekevert állapotban juttatja a tartályba, melyben a levegő és gáz még bensőbben kevertetnek össze egymással. A (d) szekrényben két teljesen azonos szerkezetű visszacsapó szelep van elrendezve (6. ábra), melyek közül az egyik az (f) vezetékből jövő levegőnek, míg a másik a (g) vezetékből jövő gáznak áramlását szabályozza. Ezen visszacsapó szelepek, melyek egyike a 4. ábrában nagyobb léptékben van föltüntetve, a következő szerkezettel bírnak: A szelepház a (h) hüvelyből áll, mely a (hl és h2) csavarmenetekkel bír. A hüvely