29234. lajstromszámú szabadalom • Csapágyelrendezés járművek villamos mótorai számára

Megjelent 1904. évi január hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIU. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29234. szám. V/g/2- OSZTÁLY. Csapágy elrendezés járművek villamos mótorai számára. KANDÓ KÁLMÁN MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 28-ika. Olyan esetekben, mikor járműveket hajtó motorok, forgattyú és csatlórúd segélyével hajtják, a kereket a motor csapágya váltakozó irányú erőknek tétetik ki. Ezen erők esetleg lényegesebb perselykopást okozhatnak és így szükségessé válhatik az erők irányában a perselyek utána állítása. Olyan motoroknál, a melyeknél az álló és forgó rész között fönmaradó légköz csak 1—2 mm. az utána állíthatóság a csapágy szerkezetében nagy nehézséggel járna. A jelen találmány tárgya lehetővé teszi a forgattyúnyomást fölvevő csapágy kopásának utána állítását, a nélkül, hogy ez által a motor álló és forgó részének relatív helyzete változást szenvedne. A találmány lényegében a mellékelt rajzon van föltüntetve. A motor (1) álló rész, két (2) belső csapággyal van mereven összeépítve. Ezek a (2) csapágyak a forgattyúnyomást nem veszik föl, csak a (3) forgó rész súlyát viselik, nagy igénybevételük nem lévén, a kopásuk csekély és így nem szükséges az utána állítás. A (P) forgattyúnyomás fölvételére egy külön (4) csapágy szolgál a (2) csapágyon kívül, a mely a (7) mozdonykeretbe van beleágyazva, és így annak adhatja át a (P) forgattyúnyomás reakczióját. Ez a csapágy megfelelő utána - állítással készülhet a nélkül, hogy ez az utána állítás az álló és forgó rész konczentriczitását veszélyeztetné, mert a (4) csapágy elállítása nemcsak a (3) forgó részt, hanem a (2) csapágyak útján az (1) álló részt is vele együtt elállítja. Természetesen a motor (8) fölfüggesztésének olyannak kell lennie, hogy az álló rész ezen elállítást szabadon követhesse. A (2) és (4) csapágyak egy összefüggő szerkezetben is egyesíthetők, a minek egy kiviteli alakja a 3. ábrán van föltüntetve. Az (5) hüvely, a mely a motor csapágyát képezi, a statorral mereven van összekötve; abban az irányban, melyben a forgattyúnyomás hat, az (5) hüvely ki van vágva, és a kivágásába beállítható (6) perselyrészek vannak beillesztve. Ezen (6) perselyrészek a mozdonykeretre támaszkodnak és így a forgattyúnyomás reakczió erejét képesek fölvenni, míg az (5) hüvely csak az álló és forgó rész konczentriczitását biztosítja, lévén a mótor álló részére szerelve,amely utóbbi a forgattyúnyomás irányában nem támaszkodik a mozdonykeretre és így a forgattyúnyomás reakczió erejét nem képes fölvenni. Ebben az esetben is, úgy mint az előzőben a mótor konczentriczitását biztosító