29207. lajstromszámú szabadalom • Adagolókészülék lokomotívkazánok és más tüzelési berendezések rostélyai számára

- i -kezet segélyével a tüzelőanyag a (4) burkolatnak (6) fenéklapjára tetszőlegesen szabályozható mennyiségben szórható le. E szerkezet áll egy a (11) töltőgarat alsó nyílása alatt elrendezett, hullámos vagy zegzugos fölülette] kiképezett, vízszintes irányban eltolható (12) táptolókából, mely lökethosszának megfelelően több vagy kevesebb tüzelőanyagot szállít a (13) adagolónyíláshoz. A táptolókának ide oda haladó mozgása a (14) vonókar révén következik be, melynek mozgatása viszont, pl. a (16) tengelycsapra ékelt (15) forgattyútárcsa segélyével történhetik, mi mellett az említett tengelycsap forgatása fogaskerekek révén a (2) orsók egyike által eszközöltetik. A (12) táptolókának lökethossza az által szabályoztatik, hogy a (14) vonórúdnak (17) csapja a táptolókának (18) állítócsavar segélyével különböző hosszúságúra szabályozható (19) csúszócsatornájába kapaszkodik. E szerkezet segélyével egyszersmind az is elérhető, hogy a táptolóka, tetszőleges lökethossz mellett, útját mindig egy meghatározott pontnál kezdi és végezi az adagolónyílás előtt, minek folytán a tüzelőanyag szállítása mindig szabályosan történik s annak a (13) adagolónyílásba való hullása pontosan ellenőrizhető vagy esetleg egészen be is szüntethető. A (11) töltőgaratnak alsó nyílása a vízszintes irányban mozgó táptolókán kívül még egy függélyes, (20) csapok körül lengethető (21) fallal van ellátva, mely az 1. ábrán föltüntetett nyíl irányában elforoghat és eközben a tüzelőanyagot a tulajdonképeni (13) adagolónyíláson átbocsátja. A táptolóka alatt egy beállítható (22) tolólemez van elrendezve, mely a szénnek a (5) burkolatba való beesésének helyét az illető szénfajnak megfelelően szabályozza. E beesési hely általában véve a két (2) orsó vagy tengely között van. Az (1) csapókarok, melyekből a (2) orsókra vagy csapokra több is szerelhető, egymással ellentett irányban forognak, mint az a 3. ábrán nyilakkal meg van jelölve, míg a függélyes (2) orsók vagy tengelyek bármely ismeretes és tetszőleges szerkezet segélyével helyezhetők forgásba. Az egész készülék a (23) tartólapra van szerelve, mely utóbbi viszont a (24) sarokcsapokra függesztetik, úgy hogy az egész készülék a közönséges tüzelőajtók módjára elforgatható ós így a tüzelőajtó nyílása szabadon hozzáférhetővé tehető. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alak a föntebb ismertetett készüléktől csakis abban különbözik, hogy két függélyes, egy-egy vagy több csapókarral fölszerelt (2) orsó helyett itt csak egyetlen, egy vagy esetleg több (1) csapókarral fölszerelt (2) orsó van a tüzelőajtó nyílása előtt elrendezve. A készülék működése a következő módon történik : A (13) adagolónyíláson át a (4) burkolatba következetesen lehulló és a (6) fenéklapon fekvő széndarabokat az (1) csapókaroknak egyike vagy másika megüti, minek következtében az illető széndarab a tűzszekrény felé repül. Mivel azonban a karok ütésének ereje a széndarabokra nem egyenlő, mert azon széndarabok, melyek a (2) orsókhoz közelebb feküsznek kisebb, ellenben az említett orsóktól távolabb fekvő széndarabok nagyobb erővel találtatnak, ennek következtében a széndarabok röptávolsága rövidebb vagy hosszabb lesz, úgy hogy a rostélyfölület egész hosszában egyenletesen hintetik be szénnel. Mivel pedig a csapókarok függélyes tengelyek körül forognak, egyszersmind az is eléretik, hogy a széltdarabok nem csak egy irányban, azaz a tűzszekrénynek nemcsak hosszanti irányában, hanem annak szélességi irányában is szétszóratnak. A rostélyfölület hátsó sarkainak tüzelőanyaggal való táplálását a föntebb említett, sajátságosan alakított (10) szárnyak eszközlik. A tűzszekrénybe bedobott széndaraboknak egy része ugyanis különböző helyeken a szárnyakhoz ütköznek s ezekről különböző szög alatt visszapattannak és így a rostélfölületnek hátsó sarkai is behintetnek tüzelőanyaggal. A (9) fiidőlap arra szolgál, hogy megakadályozza a szénnek a beszórás alkal-