29196. lajstromszámú szabadalom • Újítások turbinákon
csapok segélyével is meggátolhatjuk, melyek kúpos végei a közbeeső korongok megfelelő furataiba fogódzanak. A közbeeső korongok eltolódását ekkor a hengeres csúszó föliilet gátolja meg, mely a kiugró toldatokra merőleges. A közfalakban kiképezett fúvószájak a (34) mélyedésből, (35) csatornából és a (36) kifúvató nyílásból állanak. A csatorna keresztmetszete és a kifúvató nyílás az oly fúvókáktól eltérően, melyek csatornája keresztmetszete kör-, kifúvató nyílásapedig négyszögalakú, mi egyrészt a gyártás egyszerűsítése szempontjából czélszerű, másrészt pedig a fúvószájak némi kiöblösítését engedi meg, mint azt még le fogjuk írni. A második emelet (37) fúvószája a (3) tokon van alkalmazva és több, kiszélesedő csatornából áll, melyek egymás mellett vannak elhelyezve, úgy hogy az azokból kiáramló sugár egységes sugár gyanánt szerepeljen. A fúvószáj egy befelé kiálló toldat segélyével közel a (3) tok fölső végéhez van ebben megerősítve. Ez az elrendezés azért előnyösebb, mintha a fúvószájakat magában a közbeeső korongban helyeznők el, mert a (24) közbeesőkorong nagy nyomás alatt áll és mert ennél az elrendezésnél a (24) korong kisebbre méretezhető, tehát az erre eső összes nyomás is csökkenthető. A fúvóka szerkezete és elrendezése olyan, hogy a fölhasznált anyag a berendezésnek kellő szilárdságot kölcsönözhet, további előnye pedig a szerkezetűek az, hogy egyes részei különböző fémekből készülhetnek, így pld. a tok öntött vasból, a közbeeső korong öntött aczélból. Különböző okokból nem czélszerű, sőt lehetetlen a fúvószájat aczélból készíteni, különösen akkor, mikor az több részből áll, ellenben öntött vasból minden nehézség nélkül előállítható. A negyedik és legalsó futókerék közvetlenül közlekedik a gőzsűrítő kamrával, mely az alsó (1) keretben van elrendezve. A futókerék lapátsorai között egy sor (38) közbeeső lapát van elrendezve, melyek azonban csakis a tok kerülete egy részén nyúlnak végig. A közbeeső lapátok által elfoglalt ív a fölső emeletektől az alsó emeletek felé növekedik, mert a gőz vagy más rugalmas hajtóközeg térfogata a nyomás csökkenése következtében ugyanebben az irányban nő. A közbeeső lapátok a (39) lemezeken vannak megerősítve, ezek pedig a (3) tok meg. felelő hornyaiban fekszenek, hol azokat a fejeikkel kifelé nyúló (40) csavarok rögzítik. A 11. ábrán ez a csavar nagyobb léptékben van ábrázolva, melyből fölismerhető, hogy a csavarnak fejéhez csatlakozó (41) része kúpos, minek megfelelően a (3) tok furatainak is megfelelően kúpos fölületeik vannak. Ennek az elrendezésnek az a czélja, hogy a gőz elszállását meggátolja. Előnyös, ha a közbeeső lapátokat hornyokban rendezzük el, melyek a tokban vannak kiképezve, mert az által nemcsak azok beállítása, hanem előállítása is egyszerűbbé válik. Mikor a tok egyes részeinek ütköző fölületeit megmunkáltuk és eme részeket csavarok segélyével egymással összekötöttük, az egész tokot egy fúrógépre szereljük és eme gép segélyével munkáljuk be a közbeeső korongok alátámasztására szolgáló kiugrásokat és a fúvószájakat befogadó hornyokat. Ezt a munkát közönséges fúrógépen igen pontosan lehet végezni, minthogy a megfelelő méreteket a fúrógép befogó lemezétől kiindulva könnyen föl lehet rakni. Igen fontos azonban, hogy a közbeeső lapátokat ama szűk tér miatt, mely ezek között és a futókerék között van, pontosan állíthassuk be. Az első nagy nyomású emelet közbeeső lapátjai beállíthatók, ellenben a kisnyomású emeletek közbeeső lapátjai el nem tolhatók. Az első emeleten a mozgó és mozdulatlan lapátok között levő köz oly kicsi, amilyen csak lehet, míg a következő emeleteknél ez a köz fokozatosan nő. Ez a berendezés azért lehetséges, mert a hajtóközeg nyomása fölülről lefelé fokozatosan kisebbedik. A nagynyomású lapátok beállíthatósága az 1. ábrán látható. A közbeeső lapátokat viselő lemezek végeinek (42) toldataik vannak, melyekbe csavarok vannak becsavarva; eme csavarok a (6) tokfödél szemben fekvő oldalán megerősített, illetve a tokkal egy
