29195. lajstromszámú szabadalom • Központi ütközővel egyesített önműködő kapcsolás vasúti járművekhez

akként alakítva, hogy a rúd akkor, mikor a járművek kanyarulatban mozognak, oldal irányban az emelőnek az (f) vezetékben elfoglalt helyzetének változtatása nélkül eltolódhassék. Az (a) rúd átvezetésére a (q) vezetéken és a jármű homlokgerendáján egy hosszúkás (r) hasíték van kiképezve. Egy a fülecs vagy (o) orr mögött alkalmazott kis kiugrás az eltolható (p) lemez hátsó oldalán kiképezett megfelelő horonyban mozog és így meggátolja, hogy a (d) emelő hosszanti irányban elmozduljon. Az (a) kapesolórúd (10 ábra) egy (t) hüvelyen van átvezetve, mely az (o) ütközőrúgó (s) ellendarabján megy át, az (a) rúd pedig hátrafelé a (t) hüvelyben és a (tl) vonórúgóban folytatódik és végén beállítható (u) csavarházzal van ellátva. Az ellendarabban levő lyuk élei le vannak gömbölyítve, hogy az (a) kapesolórúd és a kapcsoló horgok kanyarulatokon való áthaladásnál oldalirányban kitérhessenek. Az (f) vezetékben a (w) peczek befogadására szolgáló (v) lyuk van kiképezve (9 ábra), mely a (d) emelőt a fölemelt helyzetben tarthatja. A peczek egy a következő kocsira szerelt lánczhoz van kötve. Az (a) rúd két oldalán, a jármű alatt az (x) rúgók vannak elrendezve (1, 2, 8, 9, 10 ábra). Az 1. és 2. ábrán a kereten kiképezett vezetékekben egy a közepén az (a) rúd átvezetésére szolgáló (z) fülecscsel ellátott (v) keresztrúd van vezetve, a rúdra az (x) rúgók vannak fölhúzva, melyek feszültségét csavarházak segélyével lehet szabályozni. Ha a kocsikapcsolás kanyarulatban való átmenetuél oldalirányban kitér (2. ábra), a rúgók a rúdat ismét az eredeti állásában fogják vissza vinni, amint a járműveket szétkapcsoljuk vagy amint azok az egyenes pályaszakaszra jutnak, tehát a kapcsolásnál a két fél mindig a megfelelő helyzetet fogja elfoglalni. A 8—10. ábrán, hol az (il) ütközőkarimáknak az (a) rúdon való forgását meg kell gátolni, az (v) keresztrúd a négyszögletes (i) hüvely alatt megy el és két fölfelé álló (1) karélylyal van ellátva, mely a (i) hüvely alsó élét fogja körül. Az (1) karélyok belső élei le vannak tompítva (10. ábra), hogy a hüvely és a rúd oldalirányú elmozdulásait megengedje, ellenben a hüvely forgását meggátolja. Az ütközőtok szemben fekvő falában, melyben a kapcsolás foglal helyet, lyukak vannak fúrva, úgy hogy ha egy ily járművet közönséges kapcsolólánczezal bíró járművel akarjuk kapcsolni, eme láncz egyik szemét a kapcsolóhorog és az ütközőtok közé hozzuk és a kapcsoló szöget a tok falán és a lánczszemen átdugjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Központi üiközővel egyesített önműködő kapcsolás Vasúti járművekhez, azáltal jellemezve, hogy a tengelye körül kis mértékben forgatható (a) kapesolórúd, mely egy rúgónyomás alatt álló (v) keresztrúd egy (z) fülecsén és a kikapcsolásra szolgáló (d) emelő fülecsén megy át, mellső végén egy szekrényalakú (i il) karimával ellátott (b) fejet visel, melynek fölül és alul egy-egy horogalakú (g h) kiugrása van, úgy hogy a kapcsolásnál a fej és a kapesolórúd a tengely körül fordul el, miközben a (d) emelő először fölemelkedik, hogy azután leesve a két kapcsolásfél horgainak egymásba kapcsolódását idézze elő. 2. Kapcsolás az 1. igény szerint, azáltal jellemezve, hogy az (a) kapesolórúd a jármű homlokfölületén alkalmazott (q) vezetékben oldalt eltolható (p) lemez központi nyílásán megy át, mely lemezbe a (d) emelő (e) fülecse is befogódzik. 3. Az 1. alatt védett kapcsolás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a horogalakú (g h) kiugrások az (a) kapesolórúd mellső végén van alkalmazva, mely rúdon a szekrényalakú (i il) karimákkal bíró (b) fej van az (v) keresztrúd fülecsén átvezetett, négyszögletes (i) hüvely útján eltolhatóan fölszerelve. (5 rajzlap melléklettel.) AALLAf ftÉeZVÉWY rÁBdAa.O NYOMDÁJA BUOAPCflTBH