29146. lajstromszámú szabadalom • Tartósan égő ívlámpa

Megjelent 19()4. évi január lió 1.6-án. MAGY. SZABADALMI KIH. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29146. szára. VII/h. OSZTÁLY. Tartósan égő' ívlámpa. BRÜSSEL-AACHENER GLAS-MANUFACTUR LEYMANNS & KEIM CZÉG AACHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 9-ike. A tartós égésre berendezett ívlámpák, ha hosszabb ideig nem voltak használatban, a tömeges gyártásuk alkalmával elkerülhetlen tömítetlenaég következtében fölös oxigénnel telnek meg. Ha a lámpa aztán ilyen állapotban bekapcsoltatik, a fényív a fölmelegített s rezgő mozgásba hozott levegő kiterjedése következtében rövid idő múlva megszakad s ingadozóvá válik. Azonkívül gyakran előfordul, hogy a belső üveg a gázok fölrobbanása folytán szétreped. Jelen találmány czélja ezen hátrányok kiküszöbölésében áll. A találmány lényegét a mellékelt vázlatos rajz tünteti föl, mely szerint egy (a) tekercs a (b) csőre erősített (c) magra az áramnak a lámpán való áthaladása alkalmával vonzó hatást gyakorol, tehát a magot a csővel együtt fölemeli, minek következtében a szélénél fogva a (b) csőhöz csuklósan erősített (d) szorító gyűrű, saját súlyának egyoldalú hatása alatt a (b) C3Őben helyet foglaló fölső (e) szenet megfogja és magával viszi. A léghatlanúl elzárt s a szénpálczákat befogadó belső (g) üveg (f) födelén egy (h) szivattyúhenger van elrendezve, mely az üveg belső terével egy (i) visszacsapó szelep útján áll összeköttetésben. A hengerben egy (k) dugattyú csúszik, mely szintén (1) visszacsapó szeleppel van ellátva. A dugattyúhoz j egy (m) mag van erősítve, melyre az (n) • tekercs gyakorol vonzó hatást. Az (a) tekercsbe belépő áram az (o) sodronyon, (n) csévén, (p) sodronyon, egy külső (q) védőcsövön, (r) sodronyon és (b) csövön keresztül a fölső (e) szénpálczába érkezik, honnan az alsó (s) szénpálczára ugrik át és a (t) sodronyon és (u) ellenálláson keresztül visszatér a vezetékbe. Ily módon a belső (g) üvegben levő oxigén az áram bekapcsolása alkalmával, midőn az (n) tekercs az (m) magot magába húzza, részben kiszivatik, mivel a (k) dugattyú fölemelkedése alkalmával az (1) szelep fészkén ülve marad, míg az alsó (i) szelep megnyílik és a kiszívott levegőt a két szelep közötti térbe engedi távozni. Ha a szénpálczák széthúzása által egyúttal a fényív is létrehozatott, az (i) szelep elzáródik, minek megtörténtével a fényívet körülvevő tér ismét léghatlanúl el van zárva. A levegővel együtt most a fölösleges oxigén is el van távolítva, úgy hogy a megmaradt oxigén gyorsan fölemésztetik, mielőtt a szénpálczák normális égése megkezdődnék, minek következtében a lámpa