29124. lajstromszámú szabadalom • Szórólövedék

ellátva. A gyűrűkre való elosztás következ­tében a kereszthornyok elrendezése el­marad. Az 5. és 6. ábra szerinti foganatosítási alaknál a betéthengernek egymás fölé helyezett (b') gyűrűkre való tagolása meg van tartva. Ezen foganatosítási alaknál azon elrendezés is be van mutatva (mely különben az I. és 2. ábra szerinti foganato­sítási alaknál is alkalmazható), hogy az (a) külső köpeny az (e) hosszbordákkal vagy kiugrásokkal belenyúlik a (b) illetve (b') betéthenger hosszhornyaiba és így ennek elforgását megakadályozza. A 6. ábra szerinti keresztmetszetben példa­képen minden második (e) hosszhorony a kiiiső köpeny egy (e) bordájával van ki­töltve. Ha pl. a találmánynak nagyobb kaliberre való fölhasználásánál, vagy valamely más okból kívánatos volna, hogy a betéthenger különösen szilárd legyen, akkor ezen betét­hengernek bizonyos vastagságánál az az eset állana elő, hogy az egyes robbantékok meghatározott minimális súlyának elérése czéljából a hornyokat és rovátkákat egy­máshoz túlságosan közel kellene alkalmazni. Másrészt ez esetben a robbantékok méretei sugárirányban túlságosan nagyok lennének arra, hogy a hengernek a kívánt előre meg­szabott módon való helyes széttagolását biztosíthassuk. Hogy ilyen lövedékeknél is biztonsággal elérhessük a meghatározott minimális súlyú robbantékokra való szét­tagolást, anélkül, hogy kénytelenek volnánk a hornyokat és rovátkákat szorosan egy­más mellé helyezni, a betéthengert több, egymásba konczentrikusan elhelyezett (b2 és b3) darabokra kell osztani, mint a 7. és 8. ábra mutatja. A 7. és 8. ábra szerinti íoga­natosítási alaknál mindkét (b2 és b3) henger ismét egy-egy darabból készül és hornyokkal és rovátkákkal van ellátva, de magától értető­dik,hogy itt is mindegyik betéthengert egymás fölé rétegezett gyűrűkből állíthatjuk össze. A 7. és 8. ábrában két ilyen egymásba helyezett betéthenger van föltüntetve, de a szükséghez képest természetesen többet is lehet elrendezni. A (b2 és b3) betéthengerek itt is biztosíthatók (e) bordákkal az egymás­hoz és az (a) külső köpenyhez viszonyított elforgás ellen. Minthogy a «gránát» és «shrapnel» fogalma közt éles határ nem vonható, jelen lövedé­ket, mely mindenesetre szórólövedék, a shrapnelekhez is lehet számítani. Kizárólagos, vagy legalább is túlnyomó rendeltetése az, hogy lecsapólövedék gyanánt szolgáljon, mely lövési mód lényegében a gránátnál jön figyelembe és a shrapnelnól csak kivé­telesen használtatik. A shrapnellel szemben ezen lövedék a brisáns robbantó töltet saját­ságával bír, melyet még eddig a shrapnelhez nem használtak és ezen formájában nem is használhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szórólövedék aránylag kis, a lövedék­test szétdarabolásához épen elégséges robbantótöltettel, mely hosszú henger alajában a lövedék közepén annak csak­nem egész hosszában van elhelyezve és füstképző anyaggal vau körülvéve, vagy ez utóbbit mint üreges test körülveszi, jellemezve az által, hogy a lövedéktest meghatározott minimális számú és meg­határozott súllyal bíró robbantékra való szétdarabolás czéljából egy tömör külső köpenyen belül a robbantékokat előre megszabó hossz- és kereszthornyokkal ellátott hengert tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti lövedék egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a tömör külső köpeny hossz­bordáival a betéthenger hosszhornyaiba belenyúlik, azon czélból, hogy az utób­binak elforgását megakadályozza. 3. Az 1. igénypont szerinti lövedék egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a hornyolt belső henger több egy­más fölött fekvő gyűrűből áll. 4. Az 1. igénypont szerinti lövedék egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a hornyolt betéthenger maga ismét több, egymásba dugott teljes, vagy gyű­rűkre osztott üreges testből áll. (1 rajzlap melléklettel.) ÁLLAS RftfZvftXTTARBASAu NYOMDÁJA tUDAPBSTEA

Next

/
Thumbnails
Contents