29109. lajstromszámú szabadalom • Be- és kikapcsoló szerkezet dörzskapcsolások számára

adódik. A kapcsolás működési mód ja ugyanis azon alapszik, hogy a (3) tengely egyedüli forgásánál, azaz, a mikor a (8) dörzstuskó nem forog, utóbbi excenterrúd gyanánt mozog, és pedig a (10) fal felé vagy attól* el, a szerint, a mint a forgás az egyik vagy másik oldal felé megy végbe. Azon esetben, a mikor a tuskó a (10) fal felé mozog, a tuskó ezen falhoz szorul és végül a kapcso­lást létesíti: erre a (2) kerék a (3) tengely forgását követi. Ha a (8) tuskó a (10) faltól eltávolodik, akkor végül a (9) ütközőbe üt­közik, mire a tuskó ezen visszahúzott hely­zetben (3. ábra) a (3) tengely forgásában résztvesz, a nélkül, hogy a (10) falat érin­tené; a kapcsolás most ki van kapcsolva. Azon szög, mellyel a tuskó a (7) csap körül a két szélső helyzet között elforoghat, az exczenterlöket oly részének kell hogy meg­feleljen, hogy a tuskó forgáspontja a gyűrű­alakú fal központján ne menjen túl (meg­felelően az exczenterrúddal való fönti össze­hasonlításnak), mivel máskülönben a tuskó, ha a (10) falhoz szorul, a (7) csapra egy czélszerűtlen, nagy nyomást fejtene ki, vagy ha forgáspontja a középen túl kimegy, akkor a (10) faltól eltávolodnék és nem működnék. Ezen körülmény teszi szükségessé, hogy az előállításnál a bekapcsoló tuskónak a (3) tengely és a (7) exczentercsap középvonalá­hoz képest elfoglalt szöghelyzetére pontosan ügyeljünk, úgy hogy a helyes szög legczél­szerűbben körülbelül 90° lesz. Azonban mu­tatkozott, hogy lecsúszás fordult elő, mint­hogy a (10) fal és (3) tengely központos helyzete folytán a tuskó a lecsúszásnál nem ! talált növekedő ellentállásra, hanem a fal ; által képezett kör hosszában csúszik. Ezen le­csúszás, mely több fordulat tartamán át tart­hat, igen hátrányos. Ennek elkerülésére a (10) fal most a (3) tengelyhez képest exczentri­kusra van készítve. A bekapcsolásnál most már megtörténhetik ugyan, hogy a (8) tuskó a (10) falfölület nem azon pontját találja, mely a (3) tengelytől legtávolabb fekszik, hanem valamely más pontot; ez azonban csak azon hatással bír, hogyr a tuskó eset­leg a fal hosszában ezen pontig csúszik, minthogy miután a fal távolsága mindig rö­videbb lesz, egy növekvő ellenállás vagy kap­csolás lép föl, melyet a (8) tuskó nem győz­het le. A (10) fal a 2. ábrában föltüntetett alaktól eltérő más alakokkal is bírhat. így pl. egy (13) kör és egy (13) húr (6. ábra) szerint is képezhető, ha azoknak a (3) rész mértani forgástengelyétől való távolsága ke­rületük két vagy több pontján különböző és így az említett kapcsolás létesül. A 2. ábrában rajzolt alak azonban a legjobb azon czélból, hogy a kapcsolás beiktatásánál a lökés elkerültessék. Bármilyen leg3-en is a választott alak, arra kell ügyelni, hogy a (8) tuskó a visszahúzott helyzetben (3. ábra) a (10) falnak a tengelyhez legközelebb fekvő pontja előtt szabadon elmozoghasson. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Be- és kikapcsoló szerkezet dörzskapcso­lások számára, jellemezve azáltal, hogy az egyik (2) kapcsoló részen levő (10) fal, melyhez a másik (3) rész exczentrikus (7) csapjára dugott (8) kapcsolótuskó szo­rul és így a kapcsolást létesíti, utóbbi (8 tuskó) körül egy oly zárt kört (görbe vonalat) képez, melynek kerülete az em­lített (3) rész mértani forgástengelyétől változó távolsággal bír, hogy a tuskó a bekapcsolás után ne csússzék az említett fal hosszában. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezetnél azon elrendezés, hogy a (10) fal köralakú, azonban az ellentétes a dörzstuskót tartó (3) kapcsolórész mértani forgástengelyé­hez exczentrikus. (a rajzlap melléklettel.) ftálzvéw TÁMA«Á3 NY OMOLJA BUDAPWTEn.

Next

/
Thumbnails
Contents