29097. lajstromszámú szabadalom • Explóziós illetve égési mótor

— 3 maga előtt vezeti. A (3) pontban, mely a hátrafelé való löketnek körülbelül közepén fekszik, a (13) szabályozó tárcsa segélyével a (8) szelep nyittatik és tiszta, nyomás alatt álló levegő erős árama vezettetik be a hengerbe aképen, hogy a levegő a dugattyún, illetve a dugattyú előtt légréteget képez és az égési gázokat a dugattyú mozgásánál maga előtt hajtja, mely égési gázok a (12) szelepen át elvezettetnek. A levegő bevezetése a henger tengelyéhez párhuzamosan történik, mely czélra a (18) vezetőnyelv van elrendezve (1. ábra), mi mellett a levegő a dugattyú mozgásával ellentétesen és azon pillanatban vezettetik be, a mikor a dugattyú hátrafelé való mozgása alatt maximális sebességét érte el. Ha a dugattyú a (4) pontba került (2. ábra), akkor a hengerből az összes égési gázok kihajtattak, mire a (8 és 12) szelepek záratnak, úgy hogy a (4—l') dugattyúlöket alatt a bezárt levegő sűríttetik. A dugattyúnak (7-től 5-ig) való lefelé irányított lökete alatt, azaz, a mikor a forgattyú a (4—0—1') szögnek megfelelő (7—0—5) szöget írja le, az előzetesen sűrített levegő oly módon terjeszkedik ki, hogy a (4) ponttal szimetrikusan szembenfekvő (5) pontban a légnyomás a küllég nyomásával egyenlő. A lefelé való löket alatt tehát az (5) pontban az önműködő (11) szelepen át a robbanó keverék beszívása kezdődik és ezen beszívás addig tart, míg a dugattyú alsó holtponthelyzetébe a (6) pontba kerül. A (6) ponttól a (7') pontig azután az égési keverék kompressiója megy végbe és a (!') pontban ezeu keverék meggyújtatik. Három (a, b, d) henger helyett czélszerűbb négy (a, b, c, d) hengert (4. ábra) elrendezni, hogy a normális négyütem alatt a gép egyenletesebb járását érjük el. Magától értetődik, hogy az önműködő indítást és a forgásirány megváltoztatását elérjük, ha az (a', d') forgattyúk a (b', c') forgattyúkhoz képest 180°-al vannak eltolva, föltéve, hogy maguk a hengerek egymáshoz képest a szöggel vannak eltolva. Ugyanezen eredményt érjük el, ha a forgattyúk elrendezése olyan, hogy az (a' és d') forgattyúk a holtpontheljzetet egy kis szöggel már elhagyták, a mikor a (b' és c') forgattyúk az ellenkező oldal holtponthelyzetében vannak. Ugyanazt érjük tehát el, ha a forgattyúk a 9. ábrában föltüntetett módon rendeztetnek el. Hogy a forgattyúkat, illetve dugattyúkat a föntleírt módon nyugalomba hozzuk és megállítsuk, bármely tetszésszerinti szerkezet alkalmazható, mi mellett a jelen kiviteli példánál e czélra maga az égési anyagkeverék használtatik föl. E czélra a hengerek belsejében a gázkeveréket a megállításnál oly módon szabályozzuk, hogy a gép nyugalmi helyzete alatt a hajtóközegnek a (b) és (c) hengerekben nyomást kell a dugatytyúval ellentétesen kifejtenie, míg ugyanezen időben az (a és d) hengerekben nem szabad nyomásnak uralkodnia. Ennekfolytán a (16) tengelyen levő szabályozótárcsákat oly módon rendezzük el, hogy a (19) emeltyűnek a (24) nyugalmi helyzetbe való beállításánál az (a, és d) hengerekben a (12) szelep az egész löket alatt nyitva van, míg a többi szelepek zárva maradnak, és hogy a (b és c) hengerekben az összes szelepek, — a (12) szelepet is beleértve,— zárva vannak. E mellett a (19) emeltyűt a (23), illetve (25) indítóhelyzetekből a (24) nyugalmi helyzetbe akkor kell átállítani, a mikor a (b' és c') forgattyúk az egyik vagy másik forgásirányban az 1 — 3, illetve (1—3') ivet (10. ábra) irják le, azaz a mikor a megfelelő (b és c) hengerek az égési keveréket a (70) térből az (1—2) periódus alatt fölveszik, vagy a (2—3) periódus alatt fölvették. E czélra a (16) tengelyen egy tárcsa vau megerősítve, és a tengely oldaleltolását egy szilárd ütköző akadályozza meg, melyhez a tárcsa hozzáfekszik. Hogy már most a (16) tengelyt a forgattyúknak az (1—3) vagy (1—3') ív leírása alatt hosszirányban eltolhassuk, a tárcsa a megfelelő helyen egy bevágással van ellátva, melybe az ütköző befekszik. Ha a (19) emeltyűt a föntleírt módon a nyugalmi helyzetbe hoztuk, akkor a gép még néhány fordulatot végez, a mikor azonban a (b, c) hengerek (8, 9, 10, 12)