29079. lajstromszámú szabadalom • Újítások oldható súrlódási tengely kapcsolásokon

mint az előbbi esetben, a kötés oldott állapotában nincs a (B) koronggal szilárdan összekötve és elmozdulásában két, (m r) ütköző által határoltatik, melyek azonban most nincsenek a (B) koronggal egy darabból készítve, hanem annak agyán maguk is elforoghatnak. Ha az (m) és (r) ütközők közé az (s) éket beszorítjuk, akkor az ütközők a spirálist szétfeszítik annyira, hogy ez utóbbi és az (A) korong között előbb volt hézag megszűnik, sőt a spirális az (A) koronghoz hozzászoríttatik, közöttük súrlódás keletkezik, mely a spirálist magával viszi és elforgatja addig, míg a különböző forgási irányok szerint az (m), vagy (r) ütköző fölfekszik, a (B) korongon lévő, neki megfelelő (x y) kivágás szélén és a (B) korongot magával viszi, tehát a két tengely között kapcsolást létesít. Az ék kihúzásával a súrlódás megszűnik, tehát a kötés oldódik. Hasonló tengelykötést képzelhetünk oly módon, hogy a spirális a kötés oldott állapotában az (A) korongon támaszkodik külső fölületével és az ék beszorítása után a (B) korongra feszíttetik reá, tehát belső fölületével érintkezik a mozgatandó koronggal. Az 5—6. ábrákban a (B) korong a tengelyen eltolható, de vele együtt forog. A (C) spirális a (B) korongon fekszik és azzal, vagy oly módon, mint a 3—4. ábrában jeleztetett, vagy az 5—6. ábrában föltüntetett módon van összekötve, ez utóbbi esetben úgy, hogy a spirális egyik vége az (i) szög által a (B) koronggal szilárdan van összekötve, másik vége pedig egy ékkel van érintkezésben, melynek betolásával a spirálist szétfeszíthetjük. Ez utóbbi esetben csak egy forgási iránynál vihető át az erő. Az éket mozgató (b) hüvely, melyre (p) ék van alkalmazva és a (B) korong közé egy rúgó (o) van téve. Ha a (b) hüvelyt a rajz értelmében balra mozgatjuk, hogy kötést létesítsünk, előbb a (B) és (b) együtt mozog, míg a spirális menetei kívül kúpos fölületükkel az (A) koronggal érintkeznek, ekkor a (B) korong többé tovább nem mozoghat el és a (b) hüvely továbbmozgatá! sánál az ék a spirálist szétszorítja. A spi| rálisnak teljes szétfeszítése után létesül | csak teljes kapcsolás. Ennek az elrendezésnek czélja, hogy a kapcsoláshoz szükséges erőt redukáljuk, mert míg a 3—4. ábrán jelzett tengelykötésnél a spirálist előbb annyira kell szétfeszíteni, hogy a spirális és az (A) korong között lévő hézag megszűnjék és csak azután létesíthetünk az erő további fokozásával súrlódást, addig az utóbbi alaknál a spirális szétfeszítés nélkül is érintkezésbe hozható külső fölületén az (A) koronggal és tisztán csak a kellő súrlódás elérésére szükséges a spirális némi szétfeszítése. SzA.bAI.ALMI IGÉNYEK. 1. Újítás oldható súrlódási tengelykötése' ken, jellemezve egy, a két egymástól független, egymással kapcsolandó tengelyvégre szerelt, hengeres vagy kúpos alkotású kapcsolótárcsa közé helyezett, az egyik tárcsán alkalmazott ütközők által elmozdulásában korlátolt spirális által, mely spirális a két tárcsának viszonylagos közelítése által a nem ütközőkkel ellátott tárcsával érintkezve, súrlódást létesít és megfeszül, úgy hogy erőátvitel a kapcsolandó két tengelyvég között mindkét értelmű forgásirányban eszközölhető legyen. 2. Az 1. alatt igényelt oldható súrlódási tengelykötésnek egy kiviteli alakja, jellemezve a két ütközőnek az egyik tárcsa-agyon eszközölt forgathatóan való elrendezése, és az ütközővégeknek, ugyanezen tárcsa súrlódó fölületének két kivágásán való átvezetése által, oly módon elrendezve, hogy ha a két ütköző végre támaszkodó spirális az ütközők közé szorított ék által feszíttetik, a két tárcsa között súrlódás létesíttessék a két tárcsának viszonylagos elmozdítása nélkül. 3. Az 1. alatt igényelt oldható súrlódási tengelykötés egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a spirális csak egyik végén van elmozdulásában mozgatható ütköző által korlátozva, míg má-