29068. lajstromszámú szabadalom • A vállon hordható összecsukható ernyő
Megjeleni 1904. évi január hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29068. szám. vi/b. OSZTÁLY. A vállon hordandó összecsukható ernyő. SEEGER LAJOS FÓTÓZSDETÜLAJDONOS FELDKIRCHBEN. Bejelentésének napja 1903 junius hó í7-ike. Elsőbbsége 1901 november hó 20-tól kezdődik. A találmány tárgyát egy nap-, illetve esernyő képezi, melyet a vállon hordunk, úgy hogy a kezek szabadon maradnak. Lényegében az ernyő forgathatóan összekötött négy pár rúdból áll, melyek végeiken csuklósan össze vannak egymással kötve és melyek közül a fölső két pár rúd az ernyőszövetet hordja, az alsó párok pedig nyeregszerűen támaszkodnak az ember vállára és így a testen való megerősítést végzik. A csatolt rajzon a találmány tárgyátképező ernyő egy kiviteli alakja látható, nevezetesen az 1. ábra összecsukott állapotban, a 2. ábra a vállon való megerősítésre kész nyitott állapotban, a 3. ábra pedig megerősített állapotban láttatja az ernyőt; a 4. ábra részletrajz. Az ábrázolt ernyő négy pár (12 3 4 5 6) és (7 8) rúdból áll, melyek közül az egymáshoz tartozó rudak a középen (9)-nél forgathatóan és mozgástért megengedve, vannak egymással összekötve. A párok azonkívül egymás között és pedig a rudak végén (10) és (ll)-nél csuklósan és ugyancsak mozgástérrel vannak egymással összekötve, az alsó (5 6 és 7 8) rúdpárok ellenben az alább említett okból a (12 13) csuklós részek útján vannak egymással öszszekötve. A négy rúdpár ilyetén összeköttetése által egy parallelopipedum-alakú váz keletkezik, melynek fölső (1 2) és (3 4) rúdpárja a tető vázát alkotja, az alsó (5 6 és 7 8) rúdpárok pedig az ernyőnek a vállon való megerősítését közvetítik. Ennek következtében az (1 2 és 3 4) rúdpárok az alkalmas anyagból készült ernyőszövetet hordják, mely akként van megerősítve, hogy az ernyő összecsukását és kinyitását ne akadályozza. E czélból a váz három pontján a (10 11) csuklók rugalmas (15) zsinórok segélyével (melyek gummiból, csavarszerűen sodrott drótból vagy efféléből állanak) vannak egymással összekötve, melyek a csuklók (16) fúratainál (1. 4. ábra) vannak megerősítve és melyeknek az a törekvésük, hogy a vázat nyitott állásba hozzák. Ezen zsinórok, melyek a tetőzet három hosszélét képezik, az ernyőszövet csukorain mennek át és az ernyőszövettel körülbelül a középen vannak összekötve, hogy a szövetnek középhelyzete biztosíttassák. A zsinór két végén a csuklósan elrendezett további (18) füleken (4. ábra) (17) zsinórok vannak átvezetve, melyhez az ernyőszövet szélei (19) gyűrűkkel vannak meg-