29055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koksz előállítására
Megjelent 1904. évi január hó 13-án. MAGY. A KIR. SZABADALMI fiS? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29055. szám. II/a. OSZTÁLYEljárás és berendezés koksz előállítására. LOVAG DAHMEN FERENCZ RENDŐR BIZTOS ÉS P. HAGYI RISTO & COMP. CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 7-ike. Jelen találmány tárgyát koksznak kátrányból, valamint a petróleum, kenőolaj és j stearin-gyártás maradékaiból, továbbá magá- j ból petróleumból, vagy végül a fölsorolt anyagok keverékeiből való előállítására szolgáló eljárás és berendezés képezi. Már eddig is szokásbau volt koksz előállítása czéljából antracit és hasonló szeneknél kötőanyag gyanánt kátrányt alkalmazni, vagy pedig kátrányt hideg állapotban töltőanyagokkal és gyantával, bitumennel, valamint antracitporral, aprószénnel, tőzeggel stb. keverni és azután kokszolni. Továbbá darabos kokszot is állítottak már elő oly módon, hogy koksztörmeléknek kátránnyal, szurokkal, továbbá a petróleum-és parffin-gyártás maradékaival való keverékét kokszolták. A fölsorolt eljárásoktól jelen eljárás először is abban különbözik, hogy a föntemlített anyagok vagy azok keverékei a forráspontig hevíttetnek s azután fehér izzásnál kokszoltatnak, másodszor pedig abban, hogy a töltőanyagok által esetleg tartalmazott kén és foszfor a retorták vagy kemenczék alkalmas szerkesztése és azoknak samott és mész keverékével való kibélelése következtében ez utóbbiakon megköttetik és ily módon a koksztermékből eltávolíttatik. A kokszolás végrehajtása czéljából a föl! melegített folyékony anyagokat a retortákba ! fecskendezzük, vagy pedig pép alakjában melyet a fölmelegített folyékony anyagoknak töltőanyagokkal, például tőzeggel, parafaporral, fürészporral, szénporral, bőrhulladékokkal stb. való keverése által kapunk, a retortákba hozzuk. A folyékony anyagok az előmelegítés következtében igen finoman oszolnak el s a kokszolás után teljesen kompakt, kemény, csengő hangot adó, ellenálló és lehetőleg kénmentes kokszot kapunk. A folyékony anyagoknak az előmelegítés által létesített finom elosztás egyrészről lehetővé teszi a folyékony anyagok egyenletes bevezetését, másrészről pedig a töltőanyagok egyenletes keveredését. Az ismertetett eljárásnál már az alkalmazott anyagok összetételéből és fizikai tulajdonságaiból is következik, hogy a kokszolásnál igen magas hőmérsékekkel (fehérizzás) kell dolgoznunk. Ebben nagy előny rejlik, mivel jóval kevesebb mocsár- vagy methangáz fejlődik és nehéz szénhidrogének fognak képződni, melyek a kiaknázható kokszmennyiséget nem lényegtelenül növelik s amellett a koksz fölpuffadását megakadályozzák.