29052. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő műszer
jelzésű szemnyíláson át nézve — mint az a 8. ábrán látható, — jobb felé, az 10O0 m. jelzésű szemnyíláson át nézve pedig balfelé van eltolva (1. a 9. ábrát), a műszert használó egyén eme két állásból a tárgy valóságos távolságát becslés útján meghatározhatja és megállapíthatja, hogy pl. 900 m. Megeshetik az is, hogy a (w) tükörkép a (v) közvetlen képhez viszonyítva, csak némileg van jobb felé eltolva, mikor azt a műszert használó egyén a 800 m. jelzésű nyíláson át szemléli (1. a 10. ábrát) és hogy jóval messzebb van az jobb felé eltolva, mikor az 1000 m. jelzésű nyíláson át szemléli (11. ábra); ekkor ugyancsak interpoláczió útján meghatározható, hogy a tárgy valóságos távolsága pl. 850 m. A 12. ábrán a (w) tükörkép a (v) közvetlen képhez viszonyítva, bal felé messze el van tolva, mikor a tárgyat a műszert használó egyén a 800 m. jelzésű nyíláson szemléli, ez az eltolódás bal felé elenyészően csekély, mikor a tárgyat az 1000 m. jelzésű nyíláson át nézi, világos tehát, hogy az előbbiek alapján a távolság 950 m.-re becsülhető. A föntebb leírt távolságmérőnek nincsenek mozgatható vagy beállítható részei, ezért a műszert használatánál beállítani vagy ellenőrizni nem kell. Ezért a műszert gyakorlatlan egyének is könnyen kezelhetik, annyival is inkább, mert annak beállítása egy könnyen meg nem változik és így utánállítása sem válik egyhamar szükségessé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolságmérő műszer, jellemezve egy főtükör és evvel szemben elhelyezett több kis tükör által, melyek mindegyike egyegy bizonyos távolsághoz tartozik és oly módon vetíti a megfelelő távolságban levő tárgyat a főtükörbe, hogy annak a kis tükörhöz tartozó szemnyíláson át a nagy tükörben látott és a közvetlenül szemlélt képe egybe essék és hogy ily módon az illető tárgy távolsága meghatározható legyen. 2. Az 1. alatt védett távolságmérő műszer egy kiviteli alakja, melynek egy (a) kerete és egy ezen a megfigyelő látás vonalával 45° alatt megerősített (b) főtükre, továbbá ugyancsak a kereten megerősített több kisebb, a különböző távolságban levő tárgyakat a főtükörbe vetítő (k) tükre, végül pedig a főtükör fölött alkalmazott és a különböző tárgyakra való czélzást megengedő (c) üveg lemeze vagy nyílása van. (2 rajzlap melléklettel.) ÖAU.Afl AéAZvéNYTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA SUOAPEéTRh