29048. lajstromszámú szabadalom • Tűzszekrény gőzkazánok, különösen mozdonykazánok számára

Megjelent 1904. évi január hó 13-án. MAGY SZABADALMI KIH. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29048. szóin. V e/2. OSZTÁLY. Tűzszekrény gőzkazánok, különösen mozdonykazánok számára. SPIEGELHALTÉR LAJOS FŐMÉRNÖK MISKOLCZON. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 4-ike. A gőzkazánok gazdaságos üzemének főföltételei tudvalevőleg abban állanak, hogy a tüzelőanyag lehetőleg tökéletesen égjen el és hogy annak súlyegysége lehetőleg nagy mennyiségű vizet gőzösítsen. A jelen találmány tárgyát már most oly tűzszekrény képezi, mely ezen föltételeket a szerkesztési rét minden fokozása és a berendezés komplikálása nélkül eddig el nem ért mértékben elégíti ki és mely ennélfogva különösen oly kazánoknál alkalmazható igen előnyösen, melyeknek, mint például a mozdonykazánoknak, nagy munkakifejtésük daczára csak kevés helyet szabad elfoglalniok. A jelen találmány szerint a tűzszekrénynek imént említett sajátságait az által érjük el, hogy a szokásos lángtörő falat nem egy tömör testből, hanem több vízcsőből alkotjuk, melyek vagy szorosan egymás mellett, vagy pedig rostélyszerűen elrendezve, a tűz leghatásosabb zónájába vannak szerelve és külső oldalukon samott-azbeszttel vagy más tűzálló anyaggal burkolva. A lángtörő falnak ily vízcsövekből való szerkesztése által a kazán vízterét a különben szükséges szerkesztési tér fokozása nélkül igen egyszerű módon nagyítjuk és a tűzhelyhez közelebb hozzuk, miáltal természetesen az időegységben fejlesztett gőz mennyisége fokoztatik. Ezenkívül a lángtörő falat képező vízcsöveknek tűzálló burkolata az elégetés tökéletességét is fokozza, mivel ezen burkolat az üzem közben izzóvá válik és a füstnek jelentékeny részét elégeti. A mellékelt rajzok 1., 2. és 3., 4. ábráiban a találmány tárgyát képező tűzszekrény egy - egy foganatosítási alakjának hossz- és harántmetszete van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a tűzszekrénynek (1) lángtörő fala (1. ábra) a két oldalas (2) vízcsőből (2. ábra) és az ezek közé szerelt (3) harántvízcsövekből áll. A (2) vízcsövek, melyek az 1. ábrában látható módon tompaszög alatt vannak meghajlítva, egyik végükkel a tűzszekrénynek (4) tetőfalához és másik végükkel az (5) forrcsőfalhoz vannak erősítve. A (3) vízcsövek, melyek a (2) vízcsöveknek lejtős részeit hidalják át, ez utóbbiaknak falába vannak becsavarolva és a becsavarlási pontokban kemény forrasztással biztosítva. A (2) és (3) vízcsövek rendszeréből képezett lángtörő fal, mely esetleg egy darabban is készíthető, a samott-azbesztből