29039. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép

illetve levegőbevezető kamaráival összekötve. A hengernek laza, három részből álló betétje van, melynek középső (al) részében a levegő és gázbevezetőcsatornák, két szélső részén pedig a (c, cl) kifúvató csatornák vannak kiképezve. Hogy a betét és a külső vízpalást kiterjedése között levő különbséget kiegyenlítsük, az (al) középrész valamivel rövidebb, mint a két szélső rész belső végei között levő távolság. A henger falához az (1, 11) csőcsonkok csatlakoznak, melyik a gyújtószerkezet szerelésére szolgáló kamarákkal állanak kapcsolatban, a hengert körülvevő paláston pedig a hűtővíz be- és elvezetésére szolgáló (m), illetve (ml) nyílások vannak kiképezve. A (b, bl) levegő- és gázcsatornák a (b3), illetve (b4) kamarákkal szabadon közlekednek, mely kamarák a betét (al) középrészét veszik körül és melyektől megfelelő vezetékek vannak a gáz- illetve légszivattyúkhoz, míg a kifúvató csatornák az (n) nyílásokkal közlekednek. A gázbevezető vezetékben a (b2) fojtószelep van bekapcsolva, melyet egy szabályozó állít be. Bár nem okvetlenül szükséges, mégis czélszerű, ha a bevezető csatornákat a középső, az elvezető csatornákat pedig a két szélső szelep nyitja és zárja, mint ezt a rajzokon ábrázoltuk, mikor a levegő és gázcsatornák akként vannak elrendezve, hogy a középső dugattyú azokat először az egyik, azután a másik oldalon tegye szabaddá, úgy hogy a légcsatornák, melyek a gázcsatornáknál hosszabbak, először nyílnak ki és a gáz bevezetése előtt a hengerbe tiszta levegő jut be. A gép kétütemes mótor gyanánt van kiképezve és az éghető keverék bevezetését, valamint az égéstermények kifúvatását maga a dugattyú szabályozza, világos azonban, hogy a gép négyütemes mótor gyanánt is szerkeszthető és közönséges bebocsájtó és kifúvató szelepekkel lehet fölszerelve, melyek ismert módon indulnak működésnek és a robbanó kamarákkal vannak kapcsolatban. A 6. ábrán látható kiviteli alaknál két sor (o, ol) gázcsatorna van alkalmazva, melyek a (b) bevezető csatornák két oldalán a betét középső részétől jobbra és balra vannak elrendezve. Eme gázcsatornákat nem a középső dugattyú nyitja és zárja, hanem az (o2) szelep, mely gyűrű-alakban lehet kiképezve. Ez a gyűrű hosszanti irányban mozog ide-oda, a gép valamely alkalmas része indítja azt mozgásnak és az (o) nyílásokat pl. elzárja, mikor a középső dugattyú balról jobbfelé mozog és ezeket zárva tartja, míg a levegőcsatornákat a dugattyú szabaddá nem teszi és az előző lökéinél képződött égéstermények a hengerből eltávolodnak. A gyűrűszelepnek egy sor csatornája van, melyek a két sor gázbevezető csatornának felelnek meg és ide-oda mozognak, úgy hogy a szelep a csatornákat bizonyos időpontban nyitja és zárja. A 6. és 7. ábrán a gázvezető csatornákat a betét középrészének alternatív forgó mozgása nyitja és zárja. Ebben az esetben a betét külső részeinek belső élei, ép úgy a középrész élei fűrészszerűen fogazva vannak, a fogazás maga pedig olyan, hogy akkor, mikor a gázt a betét közép és szélső jobb része között akarjuk bevezetni, a két rész fogai között egy sor (o3) nyílás keletkezzék, míg a közép és szélső bal rész fogai egymásra feküdjenek. A betét fogai oly módon is elrendezhetők, hogy a gázbevezetőcsatornákat a betét középrésze ide-oda mozgása következtében zárják, mely mozgás megindítására a gép egy tetszőleges alkalmas része szolgálhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hőerőgép, jellemezve a munkahengerben alkalmazott három dugattyú által, melyek között fölváltva megy végbe a gáz és levegőkeverék megsűrítése és kiterjedése. 2. Az 1. alatt védett hőerőgép egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a két szélső dugattyú forgattyúja a középső dugattyúéhoz képest 180°-kal el van forgatva. 3. A föntebb jellemzett hőerőgép egy kivi-