29025. lajstromszámú szabadalom • Szelep nélküli szivattyú

az ellenállás, vagyis az erőszükséglet az ide-odamozgásnál azonos. Ha már most a gőzt expandáltatni akarjuk, a szivattyút akként kell módosítani, hogy a víz ellennyomása löket közben a gőznyomásnak megfelelően változzék, tehát a löket második részében kisebb legyen, mint annak első részében. Mint az a 3. és 4. ábrából kitűnik, az (57, 58) vezérdugattyúk meg vannak nyújtva és átmérőjük hosszuk egy bizonyos részén kisebb, mint annak többi részén, úgy hogy mindegyik dugattyúnak egy-egy vastagabb 75), illetve (7

6) része van, mely a henger megfelelő furatában mozog. A két dugattyú vastagabb része ugyanazon oldal felé fordul a rajzon jobb felé. A vezérdugattyúk homlokfölülete tehát a nyomótér felé fordult oldalon kisebb, mint a szívótér felé fordult oldalon, nevezetesen a nagyobb fölület valamivel nagyobb, a kisebb valamivel kisebb, mint az (53, 54) dugattyú keresztmetszetének fele. Mikor az egyik henger dugattyúja, pld. az (54) dugattyú jobbról bnlfelé mozog, az a másik (49) hengerből ennek nyitott (59) vezérlő csatornáján át szív, akkor a (62) nyomócsatornában uralkodó nyomás kezdetben, vagyis addig, míg a dugattyú vékonyabb része a megfelelő fúratrészbe nem jutott, tehát míg a (60) csatorna még elzárva nincs, a vezérdugatty ú teljes keresztmetszetére, vagyis a vastagabb (76) rész keresztmetszetére hat. Amint azonban a vezérdugattyú vékonyabb része a megfelelő fúratba belépett, a nagy nyomás csakis az ennek megfelelő keresztmetszetre hathat, minek megfelelően a szivattyú ellenállása a löket első részében, vagyis míg a gőz expanzió nélkül, teljes nyomással dolgozik, nagyobb, a második részben, mely az expanziónak felel meg, kisebb. A dugattyú előre mozgásánál, vagyis mikor az (54) dugattyú az (59) csatornán folyadékot szorít a nyomótérbe, a dugattyúra ható nyomás kezdetben, vagyis mielőtt a vezérdugattyújának (58) vékonyabb része a fúrat szűkebb részéből kilépett, az ennek keresztmetszetének megfelelő értékkel kisebb. Mikor a vezérdugattyú lökete további részében a hengerfúrat vékonyabb részéből kilép, a nyomóoldalra ható nyomás eme vastagabb rész keresztmetszetének megfelelő értékkel kisebbedik, tehát az ellenállás a visszafelé mozgás második részében ugyancsak kisebb, mint annak első részében. Ugyanez a folyamat megy végbe az (53) dugattyúnál és ennek (57, 75) vezérdugattyújánál. Minthogy azalatt, mialatt a vezérdugattyú a vezércsatornákat zárva tartja, a szomszédos szivattyúdugattyúk nyugalomban és a minden oldalról zárt vezércsatornák folyadékkal teljesen telve vannak, vezérdugattyúnak a vékonyabb része irányában történő mozgása, tehát a 4. ábra szerint az (58) dugattyúnak balfelé való mozgása lehetetlen volna, mert ekkora vezérdúgattyú vastagabb (76) része a vezércsatornába behatolna, tehát ennek térfogatát kisebbítené. Hogy azonban ez lehetségessé váljék, a vezércsatornákba egy-egy nyomótér felé nyíló (77), illetve (78) szelep van beépítve, melyen a kiszorított folyadékmennyiség távozhatik. A gőzhenger vezérműve változtatható töltést megengedő expanziós vezérmű, melynél a két gőzhengerhez csak két tolattyú tartozik. Ezek a tolattyúk az alattuk fekvő dugattyúkkal a tolattyú- és dugattyúrúd között alkalmazott kar útján mereven vannak kapcsolva, tehát a dugattyú és tolattyú egybevágó mozgást végez és a külön tolattyúmozgatószerkezetek, valamint az eddig föllépő holt mozgások elkerülhetők. A tolattyúk a rajz szerint dugattyútolattyúk, bár azokat síktolattyúk gyanánt is kiképezhetnők. Mindegyik dugattyú fölött a vele a (47) kar útján összekötött tolattyú foglal helyet, úgy hogy az (1) tolattyú ugyanazt a mozgást végzi, mint a (2) dugattyú és a (3) tolattyú úgy mozog, mint a (4) dugattyú. A vezérmű már most olyképen működik, hogy a gőzelosztást mindegyik hengernél két tolattyú végzi, nevezetesen a dugattyúval közvetlenül kapcsolt tolattyú szabja 1 meg a gőzbeömlés befejeződését, vagyis az