28983. lajstromszámú szabadalom • Betongerenda szerkezet

Meg-jelent 1903. évi deczember hó 19-én. MAGY szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 28988. szám. VII l/a OSZTÁLY. Betongerendaszerkezet. pohlmann frigyes államépítész schönebergben. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 10-ike. A találmány tárgya egy betongerendaszerkezet, melynél sok vasat takaríthatunk meg annak következtében, hogy a tömör födém és a vastartó között csatlakozást létesítő töltőanyagot statikailag hasznosítjuk. Ekkor a közönséges I-alakú vasgerenda fölső karimáját és annak egész fölső felét részben oly betonszerkezet helyettesíti, melynek keresztmetszete a csatolt rajzon látható. Hasonló szerkezet ismeretes már oly betontartóknál, melyeknél a tartó alsó karimáját lapos-, kör- vagy szögletvas helyettesíti. Itt azonban az a hátrány válik érezhetővé, hogy a vasszerkezet a kő-, illetve betonanyag elhelyezése előtt semmi tekintetben sem teherbíró. A találmány tárgyánál ezt a hátrányt akként kerüljük el, hogy a húzóövezetben lévő vasbetétet teherbíró hengerelt vasból készítjük. Ennek hajlítási szilárdságát akként határoztuk meg, hogy az a födém előállításához szükséges fából készült mintaállványok és a kő- vagy betonanyag súlyát elbírja. A mintaállványt alátámasztani ebben az esetben fölösleges, mert ezt közvetlenül a vasbetétre lehet fölfüggeszteni, ezenkívül a födémet a födél elkészülte után állíthatjuk elő, mert a szerkezeti falakat a vasbetét amúgy is merevíti. Hogy már most a vasbetét a kőanyagban lehető kedvező hatást gyakoroljon, a kőgerenda húzó övezetében lévő vastömeg legnagyobb részét a legnagyobb feszültségű szálakba kell elhelyezni. A mondottakat a csatolt rajz világítja meg. Az (a) vastartó keresztmetszete olyan, hogy az a vízszintes középsíkhoz ne legyen szimmetrikusan és hogy a kő,gerenda alsó övezetében föllépő húzási feszültségeket a vastartó vastagabb (b) karimája vegye föl (lásd az 1—6. ábrát). A kőgerendában föllépő tranzverzálerők fölvétele czéljából a vasbetét a kő- illetve betonanyaggal lehetőleg benső kapcsolatba hozandó. Ezt a kapcsolatot egyrészt a vas és czement között föllépő adhézió, másrészt tisztán mechanikai okok idézik elő. Ugyanis a vasbetét egész hosszán egymáshoz közel fekvő (c) lyukak vannak kiképezve, melyek akkorák, hogy közel a híd egész magasságát elfoglalják (5. ábra). Ekkor annak következtében, hogy a betonanyag a vasbetéten kiképezett lyukakba belép, a kőanyagban lánczszemszerű rudak képződnek, melyek a tranzverzálerőket a vasbetétre akként viszik át, mintha azok kőszögecsek volnának. Lehetne azonban lyuggatott vastartók helyett lyukasztással el nem látott tartókat