28976. lajstromszámú szabadalom • Fölhúzódob görredőnyökhöz és zsalukhoz

ból lehetővé, midőn a menetek húzásra vannak igénybe véve. Minthogy a leírt módon a rúgó csak egyik végén lesz megfogva, annak eltörése, a mint az eddigelé megtörtént, teljesen ki van zárva. A csapnak ezen alakja a készüléken a következő emeltyűelrendezést vonja maga után: Az ablaknak alkalmas helyén megerősített (a b) kengyelbe van ágyazva a (c) csap körül elforduló és kerületén a húzóhevedert fölvevő (d) dob a (h) hengerrel, mely a (p) karok segélyével központosán van a rúgóházhoz erősítve. A (p) karok és a (d) dob feneke között egy erős (e) tekercsrúgó van, melynek egyik vége a (d) dob falához van erősítve, másik vége meg a föntebb leírt módon csatlakozik a (c) csaphoz. A (c) csap fölött még egy második kisebb (i) csap is van, a melyhez az alkalmas anyagból készült (g) fékszalagnak egyik vége van erősítve, és egyúttal az (f) szögemeltyű forgási csapja gyanánt is szolgál és ennek középső (k) csapjához van erősítve a (h) henger köré helyezett (g) fékszalagnak másik vége. A (g) fékszalag játéka igen kicsiny, úgy hogy egy vagy két milliméterrel való meghúzás által már szorosan fekszik. Az (f) szögemeltyű szabad végén két (q és r) csapot hord, a melyek közül az egyik (q) gördülő csiga gyanánt lévén kiképezve, a hevedernek csúszását teszi lehetővé, míg a másik (r) csap a heveder vezetésére szolgál. A készülék működése a következő: Legyen például a gördülő redőny vagy zsalú lebocsátva és az (e) rúgó megfeszítve. Ha a hevedert, melyet az (f) emeltyű tart helyzetében a szorosra húzott (g) fékszalag segélyével, most lefelé húzzuk, akkor az (f) emeltyűnek szabad vége egy kis mozgást végez lefelé, a mely elégséges arra, hogy a fékszalag rugalmassága érvényre jusson, miáltal a (h) henger és vele a (d) dob szabadon bocsáttatik és az (e) rúgó rugalmassága folytán elforgatja a (d) dobot és föltekeri a hevedert. Mihelyt azonban elbocsátjuk a hevedert, a redőny súlya előidézi az (f) emeltyűnek ugyanakkora kis úttal való visszaforgását, a fékszalagnak | a (h) hengeren való megfeszítését és rög| tön megakadályozza a dobnak a rúgófe. szültség által előidézett minden elfordulását. A 4—6. ábrákon föltüntetett kiviteli alak az elsőtől az által különbözik, hogy a | kétkarú emeltyű össze van kötve a főcsappal, miáltal az egész készülék egyszerűbb alakot nyer és biztosabban működik. Az ablakkerethez erősített (a b) keretben egy (c) tengely van elrendezve, a j melyre lazán van ráhelyezve a (d) dob ) (4—6. ábra) és ennek belsejében az (e) rúgó egyrészt magához a (d) dobhoz van erősítve, másrészt meg a (c) tengelyhez van kapcsolva. A (c) tengelyen lazán ül még a kétkarú, egyenes (f) emeltyű, a melynek egyik (fl) karja egy (1) orral van ellátva és az a (b) kerethez erősített (m)peczekre I támaszkodik. A (d) dobhoz, miként az a 6. | ábrán látható, a (h) fékdob van hozzáöntve ' vagy más módon hozzáerősítve, a mely köré a (g) fékszalag van fektetve. Ezen fékszalag egyik végén az (i) csap segélyével a (b) kerethez van erősítve, míg másik végén a (k) csap által az (f fl) emeltyűhöz van kötve. Az (n) heveder a (d) dob kerületének tetszés szerinti helyéhez van kötve és oly módon van a dob köré tekerve, hogy a redőnnyel összekötött szabad vége az (f) emeltyűnek (o) vezetékében legyen. A készülék működése a következő: A 4. ábrán föltüntetett állásnál a (g) fékszalag szabadon bocsátja a (h) fékdobot. Az (f) emeltyű balfelé tovább el nem fordulhat, mivel az (1) orr beleütközik az (m) peczekbe. Ha tehát a hevedert most meghúzzuk, akkor az (e) rúgó elforgatja a (d) dobot és a hevedert magától föltekeri. Ha pedig a hevedert tetszés szerinti darabon lazán függve hagyjuk, akkor egyrészt a redőny súlya következtében, másrészt meg a rúgó feszültsége következtében az (n) heveder feszesen meghúzatik, miáltal az (f) emeltyű a 4. ábrán rajzolt nyíl irányában kileng, a fékszalag tehát szorosan a fékdobra fekszik és az egész készülék fékezve lesz.