28975. lajstromszámú szabadalom • Szög

.3 Ezen alakítás következtében a beverésnél mindenekelőtt a szögnek (1) hegye hatol a fába, mely hegy kis átmérővel bírván, a fát nem hasítja; mihelyt ezután a (3) fölület fekszik a fához, néhány vagy valamennyi (5) él a fában kivágja útját és a (4) hornyok a farostokat a kivágott részek között összenyomják; ekként minden hasítás elkerültetik és ezenfölül a szögnek erős beékelődése éretik el. Ezen szögek alkalmazásánál a szög hegyét kézzel nyomhatjuk be a fába, mire az állásában megmarad, úgy hogy ezután a másik kézzel a szögeket teljesen beverhetjük, miközben szabad kezünkkel a szögeket egymásután illeszthetjük a megfelelő pontokba a helyett, hogy a szöget a beverés bizonyos mérve közben fognunk kellene. Bizonyos esetekben a hornyokat el is hagyhatjuk, a mint ez a 7. és 8. ábrákban látható, mely esetben a szögnek teste | az (1) hegy alapjánál lapos fölülettel végződik, tehát nem bír radiális élekkel. Ezen elrendezésnél a hegy alapjánál lévő lapos fölület a beverésnél bevágódik a fába és ekként lehajlítja a farostokat, melyek a fatest hasadása nélkül szorosan rögzítik a szöget. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szög, jellemezve egy, alapjánál a szög testénél kisebb átmérőjű kúpos hegy által, mely szög teste a beverésnél a fában egy lyukat vág ki, a mikor is a rostok összenyomatnak, miáltal a fa hasítása elkerültetik. 2. Az 1. alatt igényelt szögnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a hegy alapjáról a szög testének bizonyos hoszszúságában kiképezett hornyok által, melyek maguk között vágó éleket képeznek, melyek a szög beverésénél a fába bevágódnak, míg a hornyok a farostokat a kivágásokban összenyomják, miáltal a fa hasítása elkerültetik. (1 rajzlap melléklettől.) PÁi~A8 Rfci-'VÍW'TÁFWA6AO NYOMDÁJA BUOAPEfltBK.