28971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékokkal kevert anyagok hevítésére
Megjelent 1903. évi tleczember hó 19-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI jgpj f hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 28971. száxn. II/" OSZTÁLY. Eljárás és készülék folyadékokkal kevert anyagok hevítésére. DR EKENBERG MÁRTON BÖLCSÉSZ STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 7-ike. Jelen találmány folyadékot tartalmazó vagy folyadékokkal mint vízzel vagy más folyadékokkal kevert, vagy a hevítésnél különböző folyadékokat leadó anyagok hevítésére való eljárásra és készülékre vonatkozik. Ezen hevítés által organikus anyagok, mint pl. tőzeg, fahulladék, porrá tört csont elszenesítése, illetve elkokszosítása, vagy kőszén elkokszosítása, vagy pedig a nyers tőzegben levő, a vizet visszatartó és a brikettezést megakadályozó nyálkás anyagok elpusztítása végezhető és végül vegyi reakcziók és szétbontás is eszközölhető. Ily eljárások eddigelé csak zárt edényekben és nem folytonos módon voltak végezhetők, miáltal ezen eljárások igen költségesek voltak, minthogy költséges autoklavokat és utóbbiak töltésére és kiürítésére sok kézimunkát igényelnek, valamint lényeges melegfogyasztást okoznak. A tapasztalat továbbá azt mutatta, hogy az alkalmazott készülékekben száraz anyagok, különösen légszáraz tőzeg, mely autoklavokban nanagyobb mennyiségekben hevíttetett, részben nem egyenletesen hevíttettek, hanem a hevítőtartány közepében többé vagy kevésbé változatlanul maradtak, mi mellett a hevítéshez igen sok időre volt szükség. Ezt azon körülmény okozza, hogy az anyag többnyire igen sok levegőt tartalmaz és ennek folytán rossz melegvezető. Ellenben a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál a hevítés mindkét végén nyitott csövekben vagy dobokban megy végbe, melyekben az anyag nyomás mellett még akkor is folytonosan előre tolatik, ha a mozgás megszakíttatik, és pedig oly módon, hogy az anyag az előretolás alkalmával ezen csövek vagy dobok hevítőzónáján át állandó mozgásban tartatik vagy kevertetik. A keverés vagy állandó mozgatás a melegszétosztás megkönnyítésére szolgál és az anyagban pl. tőzegben levő nyálkás anyagok vízzel telt buborékaira közvetlenül tépően hat. Az eljárás foganatosításánál az anyagot, mely a szükséges mennyiségű folyadékot már tartalmazza, vagy ezzel már elegendően kevertetett is, aránylag vékony rétegekben ismert módon hevített, egyik vagy mindkét végükön nyitott csövekbe vagy dobokba vezetjük be és utóbbiakban keverés vagy állandó mozgatás mellett előre toljuk. A csöveken való áthaladásánál az anyag egy hevítőzónán belül a szükséges hőmérsékletre hevíttetik a csővégektől czélszerű és az anyag minőségének megfelelő távolságban. A hevítés részben a vékony rétegek által, részben azáltal tétetik lehe-
