28969. lajstromszámú szabadalom • Telefonkapcsolás központi batteriával bíró központok számára

épen leírt áramkör zárása azt eredményezi, hogy az (sl) zsinórral összekötött, a beszélgetés befejeztét jelző (11) relais működésbe jön és a beszélgetés befejeztét jelző (12) lámpa áramkörét részben zárja. Minthogy azonban az előfizető a telefon leakasztása által vezetékét saját állomásánál szintén bekapcsolta, azért a (10) relais, mely a (tl) zsinórral van összekötve, a (B2) battériának a kettős vezetéken és a kezelő áramköre ezen részének két zsinórán keresztül folyó árama által is keresztüláramolta tik. Ez által a (12) lámpa áramköre megszakítva marad és a lámpa nem villan föl. Mihelyt a kezelő a kivánt számot megtudta, a megfelelő vezetéket megvizsgálja és ha ez szabad, a (P) összekötő dugót a megfelelő kilincsbe illeszti. Ez által az új vezeték (5) kikapcsoló relaisje működtetik, mely a (6) relais áramkörét kikapcsolja, a mint ezt már leírtuk. Ezután a kezelő a (15) hívó kapcsoló segélyével az induktort az új vezetékkel köti össze. A (14) induktor árama a (P) dugó hegyén, az (12) vezetékágon, a fölhívandó előfizető állomásának csöngetyűjén és kondenzátorán, az (11) vezetékágon, a (P) dugó hüvelyén, a (22) sodronyon, a (B2) battérián és a (G2) földelésen keresztül az induktorba folyik vissza. A (22) sodronyt nem kell okvetlenül elrendezni, mivel az (s2) zsinór is elegendő volna ezen czélra, csakhogy ezen elágazó sodrony biztosan előidézi, hogy a (11) relais az (s2) zsinóron jelez. A (B2) battériával való összeköttetés czélja ugyanis az, hogy az (5) kikapcsoló relais csöngetés közben működésben tartassák. A (P) dugónak beillesztésével a (11) záró relaist épen úgy működtetjük, a mint ezt előbb leírtuk; addig azonban, míg ; a fölhívott előfizető nem felel, a (10) re- i lais nem működtetik, a miért a (13) záró ! lámpa fölvillan és a kezelő figyelmezteti, ! hogy a hívott előfizető még nem felelt. Ha azonban a hívott előfizető telefonját le- ! akasztja, akkor ez által a (10) relais, a 1 mint ezt előbb leírtuk, a kettős vezeték két ^ ágán működésbe hozatik mindkét zsinóron és a (B2) battérián folyó áram által, miáltal a (13) lámpa kioltatik és ez által a kezelő a beszélgetés megkezdéséről tudomást szerez. A beszélő áramok a (20) és (21) kondenzátorokon keresztül a dugó áramkörébe folynak, de azért a (10) és (11) relaiskben föllépő önindukczió következtében a hídkapcsolatban lévő relaisken keresztül nem zárhatók rövidre. A 3. ábrában a beszélő áramkör külön van föltüntetve; a két kereszt a dugókat jelöli. Ezen ábrából világosan látható, hogy mindkét kettős vezeték egyik oldalán egyegy földelés van, melyekbe az (5) kikapcsoló relaisk vannak beigtatva; ezen relais azonban elegendő önindukczióval bír, hogy beszélő áramok átjárását megakadályozza. Azon áramkör, mely a kikapcsoló relaist működteti, itt szintén világosan van föltüntetve. Mihelyt már most egy vezetékkel összeköttetés van létesítve, a két (5) és (11) relais, melyek a battériával és a földdel sorosan vannak kapcsolva működésbe hozatik. A (10) relais csakis a kettős vezetéken keresztül folyó aram n Ital működtetik és ennek következtében teljesen az előfizető befolyása alatt áll. A beszélgetés befejeztével az előfizetők fölakasztják telefonjukat, minek következtében a (10) relais többé nem kap áramot; ennek folytán a (12) és (13) lámpák áramkörei záratnak, úgy hogy ezen lámpák fölvillannak és a kezelőt figyelmeztetik, hogy az előfizetők beszélgetése véget ért. A kezelő erre fölbontja az összeköttetést, mire ismét az eredeti állapot áll be. A jelző és kikapcsoló relaisk közötti érzékenység különbségét előnyösen az által létesítjük, hogy a jelző relaist több, nagyobb ellenállással bíró tekerülettel látjuk el, mint a kikapcsoló relaist, úgy hogy a vezetékbe folyó áram, midőn az előfizető fölhív, a jelző relaist működteti, ellenben nem elegendő a kikapcsoló relais működtctésére; ha ezután a kezelő a dugót beillesztette, a kikapcsoló relaisn folyó áram elegendő erős arra, hogy azt is működtesse. Jó üzemeredményeket 1000 ohmos ellenál-