28960. lajstromszámú szabadalom • Ellipsograph

Megjelent lí)()3. évi deczember lió 19-én. MAuY. SZABADALMI KI IV HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28960. szám. IX/«/b. OSZTÁLYEllípszográf. KURKA LADISLAV MÉRNÖK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 10-ike. A jelen találmány ellipsographra vonatkozik, mely az ismert ilynemű rajzeszközökkel szemben számtalan előnnyel bír. Legfőbb előnye a jelen ellipsographnak, hogy az lehető legnagyobb egyszerűsége és olcsósága mellett nem csupán ellipszisek fölrajzolására, hanem egyéb czélokra is használható. A találmány tárgyának lényege abban áll, hogy az az ellipsziseket egy hengerfölületnek a rajz síkjával való metszési vonalai gyanánt rajzolja föl. A mellékelt rajzon ezen ellipsograph van bemutatva, éspedig: 1. és 2. ábrák ennek két nézetét, míg 3. ábra sematikus képét tüntetik föl használat közben. Az ellipsograph egy (a) rúdból áll, mely (b) csúcsban végződik. Az (a) rúdon egy (c) hüvely lazán eltolható és egyszersmind a rúd körül el is forgatható. E (c) hüvely egy (e) karral van mereven összekötve és reczézett (d) széllel bír. Az (e) kar az (f) csukló közvetítésével egy (g) rúddal áll összeköttetésben, mely viszont a (h) csukló közvetítésével egy (i) karral van összekötve. Ezen (i) karra ismert módon van e, ősítve a (j) irón illetőleg kihúzó toll. Az (a) rúdra továbbá egy második (1) hüvely van tolva, mely (m) rögzítő csavar segélyével rögzíthető az (a) rúdon. Az (1) hüvely (n) karral bír, mely (o) csukló közvetítésével egy (p) szárral van összekötve. A (p) száron (q) csukló körül forgathatóan, egy közönséges (r) hegyes körző van elrendezve. Miután a (j) irón vagy kihúzó toll az (a) rúd hosszában eltolható és e rúd körül elforgatható, az hengerfölületet írhat le, mely — a mint ezt már föntebb említettük — az (a) rúd ferde állása esetén a rajzlap síkját ellipszisben metszi. Ezen ellipszis fölrajzolására már most az ellipsographot a következő módon kezeljük: Az ellipszis két tengelyét fölrajzoljuk és ezek végpontjaiban ellenőrzés czéljából érintőket húzunk. Az (a) rúd (b) csúcsát azután beállítjuk a két tengely metszéspontjába (az ellipszis középpontjába). Ezután a síkot, melyet az (a) rúd mértani tengelye az ellipszis nagy tengelyével alkot, merőleges állásba igyekszünk hozni a rajzlap síkjára. E czélra előnyösen alkalmazható egy az (a) rúdra függesztett, a rajzon föl nem tüntetett • függő ón. Az ellipszis nagy tengelyét ekkor megfelelően meg kell hosszabbítani és az (a) rudat úgy kell beállítani, hogy e függő ón csúcsa a nagy tengelybe essék. A kis tengely felét