28955. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús gáz-, gőz- vagy folyadékmótor, szivattyú vagy mérőműszer

Megjelent 1903. évi deczember Iió 19-én. MAGY. g! KIR SZABADALMI jfig HIVATAL SZAB AD A IMI LEÍRÁS 2B955. szám. V/d,3. OSZTÁLY. Forgódugattyús gáz-, gőz vagy folyadékmótor, szivattyú vagy mérőműszer. COOLEY DEVELOPMENT COMPANY CZÉG BOSTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 17-ike. A találmány tárgya egy forgódugattyús gép, mely gőzzel, gázzal vagy folyadékkal, pld. világító gázzal, olajjal, gliczerinnel, levegővel, vízgőzzel stb. tartható üzemben és egyaránt használható erőgép, szivattyú vagy merőmúszer gyanánt. Ha valamely pont a síkban egy tengely körül ugyanazon sugárral és állandó sebességgel forog, ha továbbá ez a tengely egy másik, vele párhuzamos és tőle kis távolságban elhelyezett tengely körül oly sebességgel forog, mely a pont sebességéhez a a 2:1, 3:2, 4:3 viszonyban áll, a pont a síkon epicyeloisokat, ellenben akkor mikor a tengely forgássebességének viszonya a pont sebességéhez 1:2, 2:3, 3:4. hypocyeloisokat ír le. Ha a forgássebességek viszonya 2 : 1. cardioid, ha 3:2, nephroid stb. keletkezik. A cardioid leírására egyidejűleg két pont is használható, melyek távolsága a közös forgástengelyüktől egyenlő, a nephroid leírására egyidejűleg három és a három visszatérő görbével bíró epcyclois leírására négy ily pont alkalmazható. Ha már most egy síkban egy epieyeloist írunk le, továbbá egy második epieyeloist, melynek fordulópontjai az első epicyclois leírására használt pon- j tokkal egybe esnek, akkor ezek az epicyc- I loisok, illetőleg az ezeknek önmagukkal párhuzamosan történt eltolásuknál keletkező hengerfölületek között egymástól elzárt kamrák létesülnek. Ha most (föltéve, hogy a két hengert az egyikkel mereven összekötött és a másikon tömítve csúszó lemezekkel elzárjuk) az epieycloisok leírásánál használt két tengelyen átmenő sík egyik oldalán fekvő kamrába gőz vagy nyomás alatt álló folyadékot vezetünk, akkor ez az egyik epicyclois hengert forgásnak indítja, mely forgást a másik henger is követi, viszont ha az egyik hengert forgatjuk, eme forgásban a másik henger is részt vesz és a két henger között levő gázra vagy folyadékra a gép nyomást gyakorol. A két rész forgássebességének viszonya ugyanaz, mint a leírásukra használt forgássebességek viszonya. A gyakorlatban a gép két forgó és legelőnyösebben hengeres részből áll, melyek közül az elsőt egy epicyclois-hengeralakú dugattyú, a másikat pedig egy ezt körülvevő, megfelelő számú sugárirányú és egyenlő hosszúságú (3, 3) választófallal megosztott (2) henger képezi, mely részek ugyanabban az irányban forognak, az egymással párhuzamos (4) korongok között akként vannak elhelyezve, hogy eme korongon tömítve