28948. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely vonat összes mótorainak a vonat egy tetszőleges pontjáról elektromos relaisk és segédmótorok útján történő szabályozására

állásnál a (41) áramszedőtől a (45 46 60 35 61 62) részeken át a (17) segédmotor fegyverzetéhez, a (63) vezetéken, az önműködő (64) kikapcsolón és a (65 66 37 67 68) részeken át megy a földbe áram, míg a (41) áramszedő a (43 101 22 69) és a segédmotor (30) mágnes tekercselése által képezett áramkörön ugyancsak áram megy a földbe. A segédmotor tehát áram alatt van és a vele kapcsolt (18) kapcsoló hengert a (XI) állásba forgatja, a (82) előre kapcsolt ellenállásokat pedig fokozatosan kikapcsolja. A (18) kapcsoló henger a most lánczolatosan kapcsolt (19) és (20) motorokat táplálja árammal, az áramkör a következő: (41) áramszedő, (70 71 83 23 72) a (19) mótor fegyverzete, (73 24 74) a (19) mótor mágnestekercselése, (75 76 77 25 27 78) a (20) mótor fegyverzete, (79 26 80) a (20) mótor mágnestekercselése, (81 82) ellenállás, föld. Ha már most a (82) ellenállás teljesen ki van kapcsolva, a (67) vezetékkel összekötött áramzáró nyújtvány a (18) henger megfelelő kontaktusát elhagyja (XI állás), a (17) segédmotor áramköre megszakad és a (18) kapcsoló henger megáll, míg a (19 20) motorok lánczolatosan kapcsolva tovább futnak. Az önműködő (64) kikapcsoló, melynek (83) csévéje a (19) és (20) motorok áramkörében fekszik, az egész rendszer biztosítására szolgál. Ha ugyanis a kikapcsoló az áramerősség túlságos fölnövekedése következtében működésbe jön, a segédmotor áramköre megszakad és a (18) szabályozó henger mindaddig nyugalomba marad, míg az áramerősség a normális értékére nem csökken. Hogy a motorokat párhuzamosan kapcsolhassuk, a (11) kapcsoló hengert a (84) állásba visszük, ekkor a (41) áramszedőtől a (45) vezetéken, (11) kapcsoló hengeren, (84 85) részeken, (86) szolenoidon [(1) relais] a földbe áram megy. Ennek következtében az (1) relais ama helyzetbe jut, melyben az áramzáró nyújtványai az (5) hengert a (VII) vonal mentén érintik. Ekkor i a (7) hengert a (X) állásba elforgató áram , útja a következő: (41) áramszedő, (45 46 56 38 87 88) cséve [(3) relais], a föld, minek következtében a (3) relais (59) fegyverzetét a (88) cséve meghúzza, a relais tengelyével öszszekötött (7) henger pedig a (X) állásba jut. A (17) mótor (30) mágnes törzseinek áramköre változatlan marad, a fegyverzeté pedig annyiban változott, hogy a visszavezetés többé nem a (67), hanem a (89) vezetéken át történik, melynek áramzáró nyújtványai a (18) szabilyozó henger kontaktusdarabjait a (XI) vonalban érinti. A (17) segédmotor tehát újból áram alatt van és a (18) szabályozó hengert úgy, mint előbb, ismét forgásnak indítja. A hajtómotorok mindaddig lánczolatos kapcsolásban maradnak, míg a (90) vezeték áramzáró nyújtványa a (18) henger megfelelő kontaktusdarabjával nem jön érintkezésbe és a (77) vezeték áramzáró nyújtványa a (18) henger legalsó kontaktusdarabját el nem hagyja. Ekkor a (20) mótor egy pillanatra kikapcsolódik az áramkörből, de a (82) ellenállások elékapcsolása mellett cbb3 azonnal ismét bekapcsolódik, még pedig a (19) motorral párhuzamosan, mint az minden további magyarázat nélkül érthető. Ha a (18) szabályozó henger tovább forog, a (82) ellenállás fokozatosan kikapcsolódik, végül pedig a (89) vezeték áramzáró nyújtványa is elhagyja a (18) szabályozó henger megfelelő kontaktusát, ennek következtében a (17) segédmotor kikapcsolódik és a (18) henger megáll. Ebben a helyzetben az áramzáró nyújtványok a (18) szabályozó hengert a (XII) vonal mentén érintik. Hogy a hajtómotorokat kikapcsoljuk, a (11) kapcsolóhengert a (91) áUásba viszszük. Ekkor a (41) áramszedőtől áram | megy át a (45) vezetéken, a (11) kapcso| lón, (91)-en, a (99) vezetéken és (92) csé-i vén a földbe, az (1) relais az ismert módon a középállásába jut, melyben a (13) ; áramzáró nyújtványok az (5) kapcsoló hen-1 gert a (VI) vonal mentén érintik. Ekkor a következő áramkör létesül: (41) áramsz-dő,