28938. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylángzó

Megjelent 1903. évi cleczember hó 271 6-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28938. szám. II/d. OSZTÁLY. Gázizzófény-lángzó. DANVIN JAHAN & C° GÉPGYÁRI CZÉG COURBEVOIEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát rendkívül czél­szerű gázizzófény-lángzó képezi, mely a mellékelt rajzlap 1. ábráján függélyes metszetben, a 2. ábrán fölülnézetben látható, míg a 3. ábra a lángzó fölső részének egy mó­dosított kiviteli alakját, a 4. ábra pedig szintén egy módosított fölső részt tüntet föl fölülnézetben. Az új lángzó egy fémbádogból vagy más, a hő hatásának ellenálló anyagból készült (a) lángzóhüvely áll, mely fölfelé és lefelé kúposán bővül, olyan formán, mint a víz-, gőz- vagy levegő - injektorok fecskendő csövei. A gázfúvóka a keverőcső gyanánt szol­gáló lángzóhüvely alsó részébe van betéve s a hüvelyen a gázhoz keverendő levegő beáramlásának lehetővé tétele czéljából ki­vágások vannak alkalmazva. A hüvely fölső része egy sugáralakú bordákkal ellátott maggal van fölszerelve, minek következté­ben csatornaszerű kis átbocsátó nyílások keletkeznek. Az (a) lángzóhüvely legfölső (b) része hengeralakban lehet kiképezve (1. ábra), vagy pedig kúpos alakkal bírhat (3. ábra). A (b) rész falában alul a levegő bebocsá­tása czéljából (e) kivágások vannak alkal­mazva, mint a közönséges lángzóknál s a hüvely közegén a gáz átbocsátása czéljá­ból egy központi nyílással ellátott (f) fú­vóka foglal helyet. Az (a) hüvely fölső részének belsejében egy központosán fekvő, szilárd vagy kihúz­ható (c) mag van elrendezve, mely az (a) hüvely külső alakjának megfelelő, tehát hengeres vagy kúpos alakkal s kisebb át­mérővel bír, mint a hüvely, oly módon, hogy egy mindenütt egyenlő szélességű gyűrűalakú (h) nyílás marad szabadon. Ezen mag kívülről számos, a (h) nyílásban fekvő bordával van ellátva, melyek az (a) hü­vely belső oldalához feküsznek. Ily módon az (a) hüvely és a (c) mag között a bor­dák számával egyenlő számú kis (d) átbo­csátó csatornák keletkeznek, melyek a bor­dák keresztmetszetének megfelelően tra­péz-, háromszög- vagy tetszőleges más ke­resztmetszettel bírnak. Ezen csatornák egyenes vonalban, csavarmenetesen, vagy tetszőleges más alakban haladhatnak. A mag alul a (g) helyen le van gömbölyítve, vagy pedig kúpalakú zárt csúcsban végződik, úgy hogy a gáz és levegő keveréke csakis a (d) csatornákon és ütközés nélkül léphet ki föl­felé.

Next

/
Thumbnails
Contents