28926. lajstromszámú szabadalom • Forgó árammal gerjesztett elektromágnes

Megjelent lí)<>3. évi deczember hó 16-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28926. szám. vil/g. OSZTÁLY. Forgóárammal gerjesztett elektromágnes. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 30-ika. Váltakozó árammal gerjesztett nagyobb elektromágnesek alkalmazását igen megnehezíti az a zúgás, melyet az ily elektromágnesek megterhelt állapotban okoznak. Ez a hátrány nemcsak egyfázisú váltakozó árammal gerjesztett, tehát oly elektromágneseknél érezhető, melynek egész mágneneseknél érezhető, melynek egész mágnessebessége időszakosan zérussal egyenlő, hanem forgóárammal gerjesztett elektromágneseknél is, melyeknél időszakosan az öszszes sarkok csak egyharmada nincs mágnesezve. Hogy ily forgóárammal gerjesztett elektromágneseknél a változó áramerősség a fegyverzet vibrálására okot ne adjon, különleges mágnes - elrendezéseket szerkesztettek, melyek czéljuknak részben megfelelnek ugyan, azonban nem elég egyszerűek. Úgy tapasztaltuk azonban, hogy a követe kezőkben leírt módszer alkalmazásával még a legegyszerűbb forgóárammal gerjesztett elektromágnest, tehát azt, melynek három törzse egy síkba esik, majdnem teljesen zajtalanná lehet tenni. A csatolt rajzon egy ily ismert módon, bádoglemezekből összeállított egyszerű elektromágnes látható, melynek három (s ) szára ugyanabban a síkban fekszik és egy-egy (e) csévével van fölszerelve. A sematikusan tartott ábrán ezt az elektromágnest függő helyzetben képzeltük, az alatta lévő (a) fegyverzeten pedig a teher a középső fülecsén függ. Azt tapasztaltuk már most, hogy ha a szárak és fegyverzet érintkezési föliiletei oly pontosan vannak megmunkálva, hogy a fegyverzet egyidejűleg mind a három szárra x-áfekszik, mindig erős zúgás lép föl, mely még inkább fokozódik, ha a középső szár és a fegyverzet közé vastagabb papírlapot teszünk. Ugyanis ily esetben az elektromágnes két szélső szára időszakosan teljesen tehermentesül, vagyis az ezek és a fegyverzet között föllépő mechanikai nyomás zérus és a maximum között ingadozik. Föltehető, hogy időszakosan a fegyverzet eme külső szárak egyikétől, illetve másikától teljesen elválik, minthogy a másik külső szár és a középső szár nem járulhat ahhoz, hogy a fegyverzet a nem gerjesztett külső szárra szoruljon. A forgóárammal gerjesztett elektromágneseknél föllépő rendkívül erős zúgás ily módon nehézség nélkül magyarázható meg. Úgy tapasztaltuk azonban, hogy ez a zú-