28923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromótorok indítására

kiviteli alakja az 1. és 2. ábrán látható, hol (d) a fődinamógép, (m) az indítandó motor és (h) a segédgép, nevezetesen (n) i ennek a hálózatba bekapcsolt, (v) a motor elé kapcsolt fegyverzete. Az 1. ábrán az az eset látható, melyben az előre kapcsolt fegyverzet elektromotoros ellenerőt szolgáltat. A (v) fegyverzetet ebben az esetben oly módon szabályozzuk, hogy az akkor, mikor az (m) elektromótor feszültség alatt nem áll, a teljes hálózati feszültséget szolgáltassa. Ezt a feszültséget fokozatosan kisebbítjük, minek megfelelően az (m) motor sarokfeszültsége növekedik és a teljes hálózati feszültséggel válik egyenlővé, a mint a (v) fegyverzet feszültsége zérussá válik. Ennek megtörténte után a (h) segédgépet a hálózatból teljesen kikapcsoljuk. A 2. ábrán azt az esetet ábrázoltuk, melyben a (v) előre kapcsolt fegyverzet a hálózat által szolgáltatott elektromotoros erővel egyirányú elektromotoros erőt szolgáltat. Ezért ez a fegyverzet ugyanavval a vezetékkel van összekötve, melylyel az (m) elektromótor első sarka van kapcsolva, feszültségét pedig akként szabályozzuk, hogy az az elektromótor bekapcsolásánál zérus legyen és fokozatosan növekedjék, míg a teljes hálózati feszültséget el nem éri. Ekkor az (m) elektromótor feszültsége ugyanúgy növekedik, úgy hogy azt közvetlenül a hálózatba be lehet kapcsolni és a (h) segédgépet a hálózatról le lehet kapcsolni. A 3. ábrán azt az esetet ábrázoltuk, melyben a (v) előre kapcsolt fegyverzet több, a hálózatba bekapcsolt (nl) és (n2) fegyverzettel áll mechanikus kapcsolatban. A (v) segédfegyverzet egyik sarka az (m) motornak a hálózathoz nem kapcsolt sarkával van kapcsolva, másik sarka pedig legelőnyösebben a feszültségosztó gépnek a feszültséget megosztó (c) pontjához van kötve. A (v) fegyverzetet ekkor akként szabályozzuk, hogy síz az elektromotor bekapcsolása kezdetén az (nl) fegyverzeten átmenő részfeszültséggel egyenlő feszültség alatt álljon, ezt a feszültséget fokozatosan zérusig csökkentjük, úgy hogy az elektromótor feszültsége ugyanily módon l egészen az (nl) fegyverzet feszültségéig növekedik, ezután pedig a (v) fegyverzet feszültségét az ellenkező értelemben ismét nagyobbítjuk, úgy hogy egy segédelektromótoros erő keletkezzék és az (m) mótor sarokfeszültsége tovább növekedjék, míg ez a hálózat teljes feszültségével egyenlővé nem válik. Ekkor az (m) elektromotort egy átkapcsoló segélyével közvetlenül a hálózatba kapcsoljuk be, a (v) előre kapcsolt fegyverzetet pedig kikapcsoljuk. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy az alkalmazott feszültség-megosztó gépet az indításnál igen előnyösen használhatjuk föl és hogy ez indítás közben is végezheti a feszültség megosztását. Többvezetékes hálózatnál igen előnyösen használhatjuk föl a feszültségmegosztó gépet az indításra, mint például a 4. és 5. 1 ábrán, háromvezetékes hálózat esetére ábrázoltuk. A feszültségosztó gép két (nl n2) fegyverzetét ekkor egymás után oly módon használjuk, mint az a 4. ábrán látható, nevezetesen hogy kezdetben az (n2) fegyverzet ama feszültség alatt marad, mely a hálózatról közvetlenül levehető és az illető fegyverzethez tartozó részfeszültséggel egyenlő, míg az (nl) fegyverzeteta mótor elé kapcsoljuk, még pedig vagy úgy, hogy az a hálózat által szolgáltatott feszültséggel egyenlő irányú, vagy úgy, hogy evvel ellentétes irányú feszültséget szolgáltasson. A 4. ábrán az első esetet ábrázoltuk. Mikor az (m) elektromotort az előbb leírt módon az (nl) fegyverzet feszültségének szabályozásával oly feszültség aláhoztuk, mely a fővezeték és feszültségosztóvezeték között uralkodó részfeszültségnek felel meg, az (nl) fegyverzetet ismét eme részfeszültség alá helyezzük és ideiglenesen az (m) motort is evvel a feszültséggel tápláljuk, a mennyiben azt ideiglenesen a megfelelő vezetékek közé kapcsoljuk. Ennek megtörténte után az (n2) fegyverzetet kapcsoljuk az elektromótor elé, még pedig vagy úgy, hogy az a hálózat feszültségével egyirányú, vagy evvel ellentétes feszültsé-