28909. lajstromszámú szabadalom • Szíjvarrótű

Megjelent 1903. évi deczember lió í 2-én. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28909. szám. xx/d. OSZTÁLY. Szíjvarró tű. DOLLINGER KÁROLY GÉPÉSZ REZSŐPARTON ÉS GESCHEIT MÁRK KERESKEDŐ ZÓLYOM-BRÉZÓN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 iebruár hó 9-ike. A különböző bőröknek, különösen peclig a haj tószí jaknak vékony szíjakkal valóöszszevarrása eddigelé igen sok munkát és időt vett igénybe. A lyukaknak árral való kitágítása és a lyukba behúzandó szíj végének minduntalan szükségessé váló kiegyenesítése a varrást igen hosszadalmassá tette. Ezen hátrány megszüntetését czélozza a jelen találmány tárgyát képező szíjvarró tű, mely a varrást lényegesen könnyebbé és gyorsabbá teszi. Ezen szíj varró tű lényegében két rugalmas nyelvből áll, melyek elől a tű hegyénél egymással szilárdan összefüggenek és itt el vannak lapítva. Az egyik nyelv alsó vége egy kis lyukkal van ellátva, míg a másik nyelvből egy ezen lyukba betolható keskeny peczek van kihajlítva. A szíjat a két nyelv hátsó vége közé helyezzük, az egyik nyelv peczkét a szíjba vágott kis hasadékon és a másik nyelv lyukán átdugjuk és a peczeknek a lyukon kitolt végét a nyelvre lehajlítjuk. A tű és a szíj ily módon egy összefüggő egészet képez és a varrás a rendes módon keresztülvihető. Ezen szíjvarró tű a mellékelt rajzon kétféle kiviteli alakban van föltüntetve: 1. ábra az egyik kiviteli alak fölülnézete ; 2. ábra ugyanannak oldalnézete; 3. ábra ugyanannak alulnézete; 4. ábra ugyanannak hátulnézete; 5. ábra a tű hosszmetszete a behúzott szíjjal; 6. ábra a második kiviteli alak oldalnézete. Az első kiviteli alaknál (1—5. ábra) a két (a és b) nyelv külön darabból készül és ellapított hegyüknél lesznek egymáshoz forrasztva. A nyelvek hátsó végükön kissé ki vannak domborítva (lásd a 4. ábrát), úgy hogy ívalakú keresztmetszetük van és a közéjük helyezett szíjat összenyomás után minden oldalról körülfogják. A fölső (a) nyelv alsó végéből van kihajlítva a keskeny (c) peczek, mely a nyelvek összenyomása alkalmával a másik (b) nyelvbe vágott (d) lyukba nyomul be. Az (e) szíjnak az (a b) nyelvek közé helyezett végébe csupán akkora hasadékot vágunk, hogy ezen a (c) peczek átdugható legyen (lásd az 5. ábrát). A szíj hasadékán és a (d) lyukon átdugott peczek végét a (b) nyelvre lehajlítjuk, miáltal a két nyelv hátul is szilárdan össze van kapcsolva. A 6. ábrán föltüntetett második kiviteli alak csupán annyiban különbözik az elsőtől, hogy ennél az egész tű egyetlen darab-