28889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fahulladéknak, tőzegének és más hasonló czellulózát tartalmazó anyagoknak tömöralakba való átvitelük czéljából történő előkészítésére

Megjelent, lí)<>3. évi (leczember lió 7-én. MAGY szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEI RAS 28889. szám. IV/h/l. OSZTÁLY Eljárás fahulladéknak, tőzegnek és más hasonló czellulozát tartalmazó anyagoknak tömör alakba való átvitelük czéljából történő előkészítésére. classen sándor dr

tanár, titkos kormánytanácsos aachenben. Bejelentésének napja 1903 junius hó 25-ike. Elsőbbsége 1902 julius 10-től kezdődik. Ismeretes tény, hogy a fahulladékokat, (fürészport, gyaluforgácsot stb.), úgyszinte tőzeget és más cellulózát tartalmazó anyagot sajtolás által csak rosszul lehet tömöríteni, úgy hogy pld. fürészporbrigetteknek csak igen kis fajsúlyuk van. Ennek megfelelően az ily brikettek, — ha azokat a levegő kizárása mellett hevítjük föl, — csak igen laza szerkezetű szenet szolgáltatnak. Ismételten megkísérelték a fának, illetve czellulozának mesterséges, képlékeny anyagok előállítására való fölhasználását. így Höfer (Fabrikation künstlicher plastischer Massen, Hartleben's Verlag, 1898,157, 158, 162. 1.) elefántcsonttömeg és vegetalin gyártására több különböző előállítási módot közöl, melyek abban állanak, hogy a cellulózát egymásután különböző savak hatásának tesszük ki és a bomlásánál képződött terményeket kámforoldattal ós mágnéziumboráttal keverjük, vagy pedig abban, hogy a czellulozát konczentrált kénsav hatásának vetjük alá és a bomlásterményeket gyantaszappannal és aluminiumszulfáttal keverjük. Úgy tapasztaltam azonban, hogy ha a czellulozát tartalmazó anyagokat, fahulladékokat, tőzeget stb. alkalmas módon sav hatásának vetjük alá, az anyag színe, szerkezete és rugalmassága megváltozik, azonban a czelluloza maga kémiai változást nem szenved. Ez a tömörített anyag sajtolásnál minden kötőanyag használata nélkül nagyobb fajsúlyú tömeggé alakúi át. mely igen szilárd, csiszolható és a legkülönbözőbb czélokra használható. Ha az így előállított briketteket levegő kizárásánál hevítjük, a lepárolásnál képződő illanó termékeken kívül rendkívül szilárd és tömör faszén marad hátra, mely különböző technikai czélokra igen előnyösen használható. A jelzett előkészítési eljárásnál bármely hígított ásványi sav használható. Az eljárás foganatosításánál lényeges az, hogy a nyersanyaghoz csak annyi hígított savat adjunk, hogy az többé-kevésbbé nedves vagy pépszerű legyen, a nyersanyag és folyadék mennyisége viszonyának pedig soha sem szabad akkorának lenuie, hogy a nyersanyagot a folyadék teljesen elfödje. Ha a fahulladékot vagy más hasonló anyagot nagyobb mennyiségű sav hatásának tesszük ki, (pld. 1 rész fahulladékot 3 rész sav hatásának) az előállított termék hevítve nem tömörül, hanem inkább föllazul. A nyersanyagnak különböző hőmérsék-