28872. lajstromszámú szabadalom • Elektromos generátor elektrolytikus czélokra
korongra ezzel vezető összeköttetésben föl vannak függesztve; ezen hengerek a czellák másik elektródáit alkotják és az ezen czélnak megfelelő anyagból vannak készítve. Mihelyt az (a) fegyverzetet forgásba hozzuk, abban elektromos áram fejlesztetik, mely a fegyverzet forgási iránya és az (e) tekercselésben folyó áram iránya szerint vagy a fegyverzettől a most anódákká vált (kl) hengereken keresztül az (f) czellában i lévő elektrolyten át a katódákat képező (il) hengerekhez és ezekből a (h) vezetőn keresztül az (i) hengerekbe, melyek tehát anódákká válnak, ezekből a (g) czellában J lévő elektrolyten és a (k) hengereken ke- | resztül, melyek katódákká válnak, vissza a I fegyverzetbe áramlik vagy az ellenkező irányban folyik. A készülék működésének jobb megértése czéljából a következőkben példaképen kausztikus szódának és chlórnak konyhasó-oldatnak elektrolyzis útján való előállításátfogjuk leírni. A sóoldatot az (1) csövön keresztül a (g) czella legbelső szakaszába vezetjük, melyből az a föltüntetett nyilak irányában a szomszédos szakaszokba folyik, míg az (m) csövön keresztül le nem vezettetik, hogy esetleg újból szaturáltassék. Mindegyik lefelé nyúló (k) henger belső oldalán az alsó (n) karimával és a valamivel keskenyebb fölső (nl) karimával van ellátva. Mindegyik alsó (n) karimára a (p) tartályból egy-egy (o) csövön keresztül, melyek közül csak az egyik van föltüntetve, higanyt folyatunk, mely a czentrifugális erő hatása folytán a (k) hengerek belső oldalán fölfelé emelkedik, míg azoknak fölső karimája fölé nem jut, mely utóbbi arra szolgál, hogy a higanyréteget bizonyos vastagságban megtartsa. A fölső karimák fölé jutó higany a (q) csöveken keresztül (2. ábra), melyek a (d) áttörésen át (1. ábra) vannak kivezetve, a külső czella (kl) hengerének belső fölületéhez vezettetik. A higany ezen felületen és az alsó (rl) karimán lefolyva, az (s) csövön keresztül a (t) szivattyúba folyik, mely azt ismét a (p) tartályba emeli. Az említett két vízszintes karima helyett mindegyik hengeren egy-egy karimát is rendezhetünk el. Hogy az elektrolyt a (q) csöveken át ne folyhassék, midőn ezek a higany által akár csak részben is ki nem töltetnek, ezen csövek, a mint ez a 2. ábrában látható, kivezető végüknél akként vannak meghajlítva, hogy ezen részükben mindig higanyzárat képező higanyt visszatartanak. A helytálló elektródák belső oldalán a a függélyes vagy rézsútos (z) bordák vannak elrendezve, melyeknek czélja az elektrolyt mozgását kissé lassítani. Midőn a fegyverzet oly irányban forog, hogy a (k) hengerek katódákká lesznek és az (fl) csövön keresztül a külső (f) czellába vizet folyatnak, mely az (f2) csövön kifolyhatik, az elektrolyzis a következőképen megy végbe: A (g) czellában lévő nátriumchlorid fölbontatik oly módon, hogy a nátrium a katódafölületen lévő higanyra csapódik le és ez által föloldatik, míg a chlór az anódánál szabaddá válik, a mi a jelen esetben tehát a helytálló (i) hengereken történik. A chlór szakaszról szakaszra átáramlik a rövid (u) csöveken keresztül, míg végre a (v) csőben létesített szívó hatás által ezen csőnek a (w) harang fölött lévő nyílásán át ki nem szívatik, a hol a (w) harang a belső czellát kifelé az (x) olajzár segélyével hermetikusan elzárja. A nátriumot tartalmazó higany a már leírt módon a forgó (kl) hengerekre folyatik, melyek a jelen esetben az anódákat képezik; ennek következtében itt a nátrium maró nátronná alakul át és az aequivalens hydrogén az (il) katódáknál szabaddá lesz, mely hydrogén az (y) nyíláson keresztül a küllevegőbe áramlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos generátor elektrolytikus czélokra az áramnak közvetlen való fölhasználására, jellemezve egy az elektrolytikus czellákat tartalmazó tartállyá kiképezett, az elektródák egyik csoportját fölvevő mágnes és egy ennek mág-