28853. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lőfegyvereken távolságok meghatározására és magasságok mérésére

keztében (w) összekötő rúd közvetítésével az (5) súlykar is megfelelően beállíttatik. Ha az (r) és (g) irányzékok segélyével a czélt megtaláltuk, akkor az (5) súlykar a (3) karral azon szög mellett rögzíttetik, melybe az imént (u) kar és (w) összekötő rúd által hozatott. Erre a (g) irányzék­emeltyűnek az (u) karral való kapcsolását megszüntetjük, mire az (r) és (g) irányzé­kok eredeti (a 8. ábrának megfelelő) hely­zetükbe visszatérhetnek és az (5) kar a fegyver tengelyére merőleges (a 9. ábrán pontozva jelölt) helyzetbe fog visszalengeni (mely helyzetben rögzíttetik), miáltal a (3) kar is az (5) súlykar által a megfelelő pontozva jelölt helyzetbe fog fölemeltetni. A második helyzet egész tartama alatt a fegyver ugyanazon síkban tartandó, mint az első helyzetnél. A 10. ábrán föltüntetett harmadik hely­zetben a (3) karon lévő irányzék és a lé­gyen át czélozunk, mi mellett a helyes ele­vácziót és a lőtávolságot nyerjük. A találmány tárgyának kezelését az 1—7. ábrákra való hivatkozással a következők­ben ismertetjük : A fegyvert kezelő lövész előbb a czélra a szilárd irányzékokkal fog czélozni, me­lyek ez esetben a rendes légy és az (r) kar vége által képezett irányzék által képez­tetnek. Az (f) csapszög (k) emeltyűjét az­után lenyomjuk, miáltal az (f) csapszög a (g) emeltyűvel összekapcsoltatik. A (8) nyomógombot azután befelé nyomjuk, miál­tal az (5) súlykar szabadon adatik és a (2) csapszög forgattatik; ez által a (g) emel­tyű kényszeríttetik, hogy fölemelkedjék és az (r) emeltyűt (mint a 3. ábrán pontozás­sal jelezve van) magával vigye. Ezen emelkedés addig fog tartani, míg a czél a (g) kar nyílásán és az (r) kar V-alakú kivágásán át a lövész szemével egy vonalba hozatott. Erre a (8) nyomógombra gyakorolt nyomást megszüntetjük, miáltal a (6) kar az (5) függőkart a függélyestől azon eltérő helyzetben tartja meg, mely eltérésig elmozgott, hogy a (g) és (r) ka­rokat a megfelelő magasságra emelje. A (g) kar az (f) csapszögétől ezután akkép kapcsoltatik ki, hogy a (k) bütyökemel­tyű fölemeltetik, miáltal a karok visszaes­nek vagy esetleg az (r) kar tengelyét kö­rülvevő kis rúgó által hátranyomatnak és a rendes helyzetükbe visszatérnek. Miután ez megtörtént, a (2) csapszöget a (3) irányzékemeltyűvel a (k) bütyökemel­tyű segítségével összekapcsoljuk és a (8) nyomógombot ismét megnyomjuk, miáltal az (5) súlykar fölszabadul és minthogy sú­lya a kart azonnal függélyes helyzetbe igyekszik terelni, ez által a (2) csapszö­get, valamint a (3) irányzékemeltyűt meg­felelő darabbal el fogja forgatni. Az irány­zékemeltyű külső vége ez által a (4) ív­lemez hasítékaiban emelkedni fog, mely le­mez előbb a 3. ábrán föltüntetett függé­lyes helyzetbe emeltetett. A 3. emeltyű vége az ismert fegyverek tangens irányzékának szerepét tölti be; az előbb említett irányzék és légy azután a czél irányába hozatik, miáltal a fegyver­nek a megfelelő távolságra alkalmas ele­váczióját nyerjük. A nyomógombra gyako­rolt nyomás megszüntetése által a (6) kar az (5) súlykarra fog nyomást gyakorolni, míg egyúttal a (11) retesz fogazott oldala az irányzékemeltyűbe kapaszkodik és azt fölemelt helyzetben rögzíti, úgy hogy az irányzék tetszőleges számú lövés leadá­sára rögzítve van. A nyomógombra gyako­rolt nyomás és (2) csapszögnek a (3) emeltyűből való kikapcsolása által a részek rendes helyzetükbe visszatérnek. Az ívlemez mindegyik oldala bizonyos tá­volságokban alkalmazott jelzésekkel van el­látva, melyek minden fegyveren kísérletek eredményekép határoztatnak meg. Ezen jel­zések úgy vannak alkalmazva, hogy azon magaságokkal egyeznek meg, melyekre a (3) irányzékemeltyűt beállítjuk, ha az is­mert távolságú czélokra van irányítva. A jelzések oly czélok távolságát adják meg, melyek előbb ismeretlenek voltak. Ha a berendezést arra használjuk, hogy a czél­nak egy adott ponttól való függélyes ma­gasságát vagy mélységét meghatározzuk, akkor a (2) csapszögön (14) mutatót (2.

Next

/
Thumbnails
Contents