28853. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lőfegyvereken távolságok meghatározására és magasságok mérésére

keztében (w) összekötő rúd közvetítésével az (5) súlykar is megfelelően beállíttatik. Ha az (r) és (g) irányzékok segélyével a czélt megtaláltuk, akkor az (5) súlykar a (3) karral azon szög mellett rögzíttetik, melybe az imént (u) kar és (w) összekötő rúd által hozatott. Erre a (g) irányzékemeltyűnek az (u) karral való kapcsolását megszüntetjük, mire az (r) és (g) irányzékok eredeti (a 8. ábrának megfelelő) helyzetükbe visszatérhetnek és az (5) kar a fegyver tengelyére merőleges (a 9. ábrán pontozva jelölt) helyzetbe fog visszalengeni (mely helyzetben rögzíttetik), miáltal a (3) kar is az (5) súlykar által a megfelelő pontozva jelölt helyzetbe fog fölemeltetni. A második helyzet egész tartama alatt a fegyver ugyanazon síkban tartandó, mint az első helyzetnél. A 10. ábrán föltüntetett harmadik helyzetben a (3) karon lévő irányzék és a légyen át czélozunk, mi mellett a helyes elevácziót és a lőtávolságot nyerjük. A találmány tárgyának kezelését az 1—7. ábrákra való hivatkozással a következőkben ismertetjük : A fegyvert kezelő lövész előbb a czélra a szilárd irányzékokkal fog czélozni, melyek ez esetben a rendes légy és az (r) kar vége által képezett irányzék által képeztetnek. Az (f) csapszög (k) emeltyűjét azután lenyomjuk, miáltal az (f) csapszög a (g) emeltyűvel összekapcsoltatik. A (8) nyomógombot azután befelé nyomjuk, miáltal az (5) súlykar szabadon adatik és a (2) csapszög forgattatik; ez által a (g) emeltyű kényszeríttetik, hogy fölemelkedjék és az (r) emeltyűt (mint a 3. ábrán pontozással jelezve van) magával vigye. Ezen emelkedés addig fog tartani, míg a czél a (g) kar nyílásán és az (r) kar V-alakú kivágásán át a lövész szemével egy vonalba hozatott. Erre a (8) nyomógombra gyakorolt nyomást megszüntetjük, miáltal a (6) kar az (5) függőkart a függélyestől azon eltérő helyzetben tartja meg, mely eltérésig elmozgott, hogy a (g) és (r) karokat a megfelelő magasságra emelje. A (g) kar az (f) csapszögétől ezután akkép kapcsoltatik ki, hogy a (k) bütyökemeltyű fölemeltetik, miáltal a karok visszaesnek vagy esetleg az (r) kar tengelyét körülvevő kis rúgó által hátranyomatnak és a rendes helyzetükbe visszatérnek. Miután ez megtörtént, a (2) csapszöget a (3) irányzékemeltyűvel a (k) bütyökemeltyű segítségével összekapcsoljuk és a (8) nyomógombot ismét megnyomjuk, miáltal az (5) súlykar fölszabadul és minthogy súlya a kart azonnal függélyes helyzetbe igyekszik terelni, ez által a (2) csapszöget, valamint a (3) irányzékemeltyűt megfelelő darabbal el fogja forgatni. Az irányzékemeltyű külső vége ez által a (4) ívlemez hasítékaiban emelkedni fog, mely lemez előbb a 3. ábrán föltüntetett függélyes helyzetbe emeltetett. A 3. emeltyű vége az ismert fegyverek tangens irányzékának szerepét tölti be; az előbb említett irányzék és légy azután a czél irányába hozatik, miáltal a fegyvernek a megfelelő távolságra alkalmas eleváczióját nyerjük. A nyomógombra gyakorolt nyomás megszüntetése által a (6) kar az (5) súlykarra fog nyomást gyakorolni, míg egyúttal a (11) retesz fogazott oldala az irányzékemeltyűbe kapaszkodik és azt fölemelt helyzetben rögzíti, úgy hogy az irányzék tetszőleges számú lövés leadására rögzítve van. A nyomógombra gyakorolt nyomás és (2) csapszögnek a (3) emeltyűből való kikapcsolása által a részek rendes helyzetükbe visszatérnek. Az ívlemez mindegyik oldala bizonyos távolságokban alkalmazott jelzésekkel van ellátva, melyek minden fegyveren kísérletek eredményekép határoztatnak meg. Ezen jelzések úgy vannak alkalmazva, hogy azon magaságokkal egyeznek meg, melyekre a (3) irányzékemeltyűt beállítjuk, ha az ismert távolságú czélokra van irányítva. A jelzések oly czélok távolságát adják meg, melyek előbb ismeretlenek voltak. Ha a berendezést arra használjuk, hogy a czélnak egy adott ponttól való függélyes magasságát vagy mélységét meghatározzuk, akkor a (2) csapszögön (14) mutatót (2.