28818. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyósított gázok energiájának hasznosítására
sított levegő hőmérsékét és melyet a jelen találmány értelmében ismét folyósított levegő előállítására használunk föl. Ezen czélból a turbinából kiáramló levegőt, vagy pedig e- helyett kalcziumchlorür fölött szárított küllevegőt vezetünk a fölhevítő tartályban elrendezett gyűrűs (E) csőbe és azt ebben lehűtjük; ezen csőből a levegő 115°-ra lehűtve távozik el. Ezen levegőt ezután komprimáljuk és a nagy nyomás alatt álló (D) akkumulátorba menesztjük, mely az (F) kompresszorokkal együtt az utolsó tartályból jövő hideg folyadékáram által hűttetik. Végleges hűtés czéljából a levegőt a (B) csövet közrefogó (R) tartályba vezetjük. Végre, hogy a folyósítás beálljon, ezen tartályt is hűtjük oly módon, hogy az azt közrefogó (G) tartályban bizonyos mennyiségű folyósított levegőt expandáltatunk 200 atm.-ról 1 atm.-ra. Az expandálandó folyadékot az (r) tűszelep segélyével szabályozzuk. Lehetne úgy is eljárni, hogy a gázalakú levegőt előbb az (R) hűtő taitályon vezetjük át és csak ezután sűrítjük 200 atm.-ra való komprimálás által folyadékká egy folyósító készülékben, mely az (A) tartályt táplálja. Lehetne közbenső rendszereket is elrendezni, melyekben a levegő az említett módon létesített hűtő hatás alatt folyadék alakjában folyik és oly nyomással bír, melyet minden készülékben szabályozhatunk. A folyósított levegőt végtére 200 atm ra komprimáljuk egy 200 atm. nyomás alatt álló készülékben, mely az (A) tartályt táplálja. A berendezés víz fagyasztására is alkalmazható. Ugyanis nem kell egyebet tenni, mint az utolsó hevítőkészűlék hideg folyadékát jég előállítására szolgáló készülékbe vezetni. A hideg folyadék itt megfagyasztja a vizet és eközben maga-magát fölmelegíti. Ez a kalorikus enerzsiának közönséges átalakítása és átvitele, a mennyiben a víz, hőjét veszítve, megfagy, a levegő vagy gáz pedig. ezen hőt lekötve, kiterjeszkedik. Ha épen I nem akarjuk a vizet megfagyasztani, akkor | megelégedhetünk annak, vagy a légköri levegőnek hűtésével. Az enerzsia eszerint minden körülmény között a környezettől vonatik el és az ezáltal létesített hőmérsékcsökkenés, a mennyire lehetséges, iparilag hasznosíttatik. A mi a részleteket illeti csak a következőket akarjuk megemlíteni. Az összes összeköttetések ólomtömítéssel vannak ellátva. A berendezés valamennyi része gyapjubevonattal van szigetelve. Azon csövek, melyek több részből állanak, forrasztás által vannak egyesítve. A (B) csövet bordákkal láthatjuk el, hogy ekként a melegítő fölületet nagyobbítsuk. A (B) cső szűkülése változó; átlag azonben 5 mm. átmérőjű kiáramlási nyílás számára 100 mm. átmérőjű beáramlási nyílást rendezünk el. A cső hosszát akként választjuk, hogy a cső falán a kívánt hőmennyiség hatolhasson át. A levegőtartály űrtartalma változó. Előnyös azonban annak űrtartalmát legalább is ötször oly nagyra venni, mint a (B) cső űrtartalmát. A gáztartály nyomását közönséges hydraulikus akkumulátorból jövő petroleumaether segélyével létesítjük. Ezen elrendezés előnye abban áll, hogy az említett tartályt 150°-ra hűthetjük le és egyúttal a dugattyú tömítetlenségét is elkerülhetjük. A kompresszorok turbinával való összeköttetése, valamint maguk a kompresszorok szerkezete is tetszőleges lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy, a folyósított gázt tartalmazó tartályból, a folyósított gáz enerzsiáját hasznosító motorból és a kihasznált gázt ismét folyósító kompresszorból álló berendezés folyósított gázok, különösen folyósított levegő enerzsiájának hasznosítására, jellemezve egy, a folyósított gázt tartalmazó tartállyal összekötött szűkülő cső által, mely kívülről melegítve a folyósított gázt légnemű állapotba hozza és azon géphez vezeti, melyben a folyósított gáznak enerzsiája hasznosítandó.
