28756. lajstromszámú szabadalom • Gép gőzölt vagy főzött fa hajlítására

özeinek ezön síkbói ki kell lépnie, tehát ha a hajlítás görbe föliiletben történik, akkor az (f) csapokra, mint a rajz mutatja, a hajlítóminta fölvétele czéljából egy második (h) lemezt dugunk föl, mely lemez, illetve tartó, minthogy a hajlítóminta a fa pontos fölfektetése végett különböző helyzetekbe hozandó, kerületén (i) görgőkkel bír, melyek egy vagy több, a (c) futóköpenyen megerősített (j) gyűrűn futnak. Ezen gyűrűk mindegyike különböző magaságokkal bír, úgy hogy a letekercselt gyűrű alul egyenesvonalú és fölül görbe vonal által határolt fölületet képez. A mélyedésekkel és kidomborodásokkal bíró fölső gyűrűszéleken a (h) tartó görgői futnak és így a görgők a tartót majd vízszintes, majd ferde síkba hozzák, úgy hogy a fának a hajlítómintára való pontos fölfekvése lehetővé tétetik. A (c) köpenybe bezárt és olajban futó (k) csavar, mely a (d) csavarkerékbe kapaszkodik, a hosszú (l) tengellyel szilárd kapcsolatban van. Az (1) tengelynek a köpenyből kiálló hosszú része (m) hornyokkal van ellátva és egy közlőmű üreges (n) tengelyén halad át, melynek belsejében a tengely hornyába fogódzó szilárd ékek vannak elreudezve, úgy hogy az (1) tengely az üreges (n) tengely forgásánál utóbbival együtt forog és ezenkívül az (n) tengelyben ide-oda tolható. A hajtó-közlőmű két, az (n) üreges tengelyen lazán és ellenkező irányban fútó (o, p) szíjtárcsából áll, melyek vagy dörzskapcsoló-felek vagy karmos kapcsoló-felek gyanánt vannak kiképezve. Ezen tárcsák között a kapcsolásnak az üreges tengelyen két rúgós éken hosszirányban eltolható mozgatható (q) köztagja van elrendezve, mely két (r) emeltyű által kézzel ide-oda húzható, és mely az egyik vagy másik szíjtárcsába való bekapcsolásának megfelelően az üreges tengelyt és a hosszú, hornyolt tengelyt balvagy jobboldal felé elforgatja. A két (r) emeltyűvel az (s) kiakasztórúd van összekötve, melynek szabad vége a (c) futóköpeny (t) bordáján (3. ábra) hatol át. Ezen kiakasztórúdra meghatározott helyeken (u) állítógyúrűk vannak fölcsavarva, melyek, ha a köpeny eltolásánál utóbbi (t) bordájába ütköznek, a közlőmű önműködő kikapcsolását ós a csavarhajtás segélyével forgatott hajlítómintának a futóköpenyen való megállítását eszközlik. A futóköpenynek a hajlítómintával való önműködő visszafelé való mozgását és a hajlítandó (v) fára ismert módon helyezendő, vagy a már hajlított fát körülvevő (w) aczélszalag önműködő feszítését az (x) súly eszközli, mely egy görgőkön vezetett, a futóköpennyel összekötött kötélen függ. Az (y) szorító, melybe a hajlítandó fa az aczélszalaggal együtt, vagy csak az aczélszalag a fa nélkül ismert módon befeszíthető, a (z) szögvastartón szilárdan van elrendezve; utóbbi az (1) esőkilincset tartja, mely a (c) futóköpenynek jobboldali véghelyzetében a (c) köpeny egy (2) fogába kapaszkodik és utóbbit fogva tartja. A gép második kiviteli ajakja (6—8. ábrák) a fönt leírttól abban különbözik, hogy az (f) csapok segélyével a (g) hajlítómíntát közvetlenül tartó (c) futóköpeny függélyes síkban van elrendezve. Az (y) feszítőszorító i helyett a (3) köröm van elrendezve, mely alátétjén a (4) kengyel segélyével tartatik fogva. Ezen kengyel, ha a futóköpeny jobboldali véghelyzetébe ért. az alátétből kihúzatik és a hajlítóminta (5) szemébe helyeztetik be, miáltal a hajlítóminta fogva tartatik és az (x) feszítősúly hatása alatt nem tolódhatik vissza. A hajlítás végzésénél a folyamat a gép mindkét kiviteli alakjánál a következő: A frissen gőzölt vagy főzött fát egy végével a hajlítómintába behelyezzük és a fa másik végét a szorítóba befogjuk és a szintén betolt aczélszalaggal együtt megfeszítjük. Erre az (s) kiakasztórudat kézzel oly módon beállítjuk, hogy azon kapcsolás iktattatik be, mely a közlőmű által, a hajlítóminta jobboldalt felé való forgását létesíti. Ennek folytán a fa az aczélszalaggal együtt a hajlítómintára tekercselődik föl és a futóköpenyt jobb oldal felé magával húzza, mindaddig, míg a hajlítás befejeztetett és az esőkilincs a köpeny fogába kapaszkodik, valamint az egyik állítógyűrű-