28737. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz tisztítására és lágyítására

Megjelent 11)03. évi november hó 153()-án. MA(#Y. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28787. szám. IV/i. OSZTÁLY. Berendezés víz tisztítására és lágyítására. BREDA HALVOR MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 szeptember hó 30-ika. A találmány tárgya egy berendezés kazántápláló vizek tisztítására és lágyítására, mész, víz és szódaoldat használatával, mely berendezésnek az a czélja, hogy a víz keménységi fokának állandóvá tétele ezéljából a mészvíz mésztartalmát lehetőleg állandóvá tegye, a fölhasznált mész, víz és szódaoldat mennyiségét pedig a befolyó tisztítandó vízmennyiségtől függésbe hozza. Ezt akként érjük el, hogy a befolyó tisztítandó vizet két részre osztjuk és a nagyobb részt közvetlenül a berendezés keverőterébe, a kisebb részt pedig a mészvíztelítőbe vezetjük. Ezt a kisebb részt újból két áramra osztjuk, ezek közül az egyik állandóan a a mészpéptartályba folyik, míg a másikat ismert módon egy megszakítón át akként vezetjük eme tartályba, hogy az áramlás minden megszakítása után beáramló levegőmennyiséget az újból beáramló víz magával ragadja és a levegő a tartályban ily módon keringést idézzen elő. A megszakító — az adott esetben egy fölbillenő edény — másodsorban ismert módon arra is szolgál, hogy a szódaoldat tartályán lévő szelepet szabályszerű működésnek indítsa, úgy hogy ne csak a mészvíz, hanem a szódaoldat menynyisége is a tisztítandó víz mennyiségétől függjön. A csatolt rajzon egy ily berendezés egy kiviteli alakja látható az 1—3. ábrán függélyes metszetben, illetve két részletrajzban. A tisztítandó víz az (a) csőcsonkon jut be, a (b) terelő fal alatt a (c) csatornába folyik, honnan a (d) bukógáton át (2. ábra) állandóan ugyanoly szélességű sugárban folyik tovább. Eme (d) bukógát mögött a viszonyoknak megfelelően beállítható (e) nyelv van beépítve, mely az áramot két részre osztja. A nagyobb rész közvetlenül jut a keverőtérbe, hol a kész tisztítóanyagokkal találkozik, míg a kisebb rész az (f) mészvíztelítőbe folyik. Előbb azonban ezt a kisebb áramot is megosztjuk, mire a máiemlített (e) nyelv jobb oldalán beépített második (g) nyelv (3. ábra) szolgál. Az így leválasztott nagyobb rész a (h) csövön közvetlenül folyik az (f) mészvíztelítőbe, a kisebb rész ellenben előbb az (i) billenőedénybe jut, mely az ismert módon a jelzett részt csak időszakosan engedi a mészvíztartályba folyni. Az (i) billenőtartályból kifolyó víz a szűk (k) csövön folyik az (f) mészvíztartályba. Ez utóbbi fölül nyitva van és a vizet és kilúgozandó mészpépet tartalmazza. A tartály fölső részén a tiszta és telített mészvizet elvezető (o) túlfolyató cső van elren-