28658. lajstromszámú szabadalom • Megtakarító készülékkel ellátott ívlámpák számára szolgáló ásványtartalommal bíró köpenyszenek

Megjelent 1903. évi november hó (>-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2865B. szám. VII/h. OSZTÁLY. Megtakarító készülékkel ellátott ívlámpák számára szolgáló ásványtartalommal bíró köpenyszenek. BLONDEL ANDRÉ MÉRNÖK ÉS TANÁR PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 márczius hó 16-ika. Bejelentő már régebben leirt oly ívlámpákat, melyek egymás fölött elrendezett ásványtartalommal bíró szenekkel voltak ellátva és melyek tág nyílású, nehezen olvadó fenékkel bíró megtakarítókészülékkel vagy reflektorral voltak fölszerelve, amelynek az volt a rendeltetése, hogy az ásványi gőzöket összetartsa és hogy azoknak a fölső szón csúcsán való összegyűlését megakadályozza. Ezen megtakarító-készüléknek ásványtartalmú fényíveknél való alkalmazása általában véve új volt. Jelen találmány tárgyát már most ezen elrendezésnek oly esetre való javítása képezi, amidőn kívánatosnak mutatkoznék a reflektorba nyúló elektródák ásványtartalmát növelni. Ily esetben ugyanis, ha az ásványtartalom 7—8%-ot meghalad, azon hátrány válik érezhetővé, hogy a széncsúcs körül salak rakódik le, mely gyakran karimát képez a széncsúcs körül, ahelyett hogy arról lefolyna. Ezen, az 1. ábrában (a)-val jelölt karima a lámpa megindulása alkalmával megakadályozza a szénelektródának a reflektor szűk furatában való emelkedését és a szenek kicserélését is lehetetlenné teszi. Ezen salak továbbá idővel a (b) reflektornak nehezen olvadó anyagát is megtámadhatja és megolvadásra bírhatja, legalább is a széncsúcsot közvetlenül övező részen. A fönti hátrányok elkerülésére a fölső szenet (2. ábra) tiszta szénből álló (c) köpennyel látjuk el, melynek vastagsága úgy van megválasztva, hogy ugyanoly sebességgel égjen le, mint a belső mag. Ezen mag nem csupán a salakképződést akadályozza meg, hanem, amint 2. ábrából látható közbeiktatott elválasztórészt képez a salakot képző elektródacsúcs és a reflektor fúrata között, amelyet előnyösen lefelé kúposán táguló alakúra készítünk, amint ez a 2. ábrában pontozottan van jelezve. A köpenyt úgy erősíthetjük az elektróda magjára, hogy avval együtt mozgatható és vastagságát, mint már említettük, úgy méretezzük, hogy a maggal együtt ég le és hogy vége a mag végével egy síkba esik, vagy hogy ez utóbbi kissé kiáll. Bizonyos esetekben előnyös a köpenyt még vastagabbra venni, ha ugyanis a reflektor lapos tárcsa alakjával bír, vagy ha a fölső széncsúcsot még mélyebben akarjuk a reflektor alatt elrendezni. Ezen esetekben a köpeny ugyanis gyorsabban fogy,