28636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzólámpák előállítására és javítására

- Megjelent 1903. évi október hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIB HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28636. szám. VTT/ii. OSZTÁLY. Eljárás elektromos izzólámpák előállítására és javítására. ELEKTRISCHE GLÜHLAMPEN-FABRIK «WATT» (SCHARF & C°) CZÉG BÉCSBEN. Bejelentésének napja 1903 márczius hó 16-ika. Elsőbbsége 1901 julius 26-tól kezdődik. A találmány tárgya egy eljárás oly szénszálas elektromos izzólámpák előállítására, melyek különleges sajátságaik miatt jóval magasabb fokú izzásba hozhatók, mint az eddigi lámpák. Tudvalevő, hogy valamely izzólámpa — különösen a kis wattfogyasztású lámpák — szénszála a lámpa égésénél romlik, a szál ellenállása növekedik, egyrészt annak következtében, hogy a szál maga elporlódik, másrészt pedig annak következtében, hogy a szál fajlagos ellenállása is nagyobbodik; a szál fölszine fényét elveszti, a szál aránylag sok hőt sugároz ki, végül az üvegkörte is megfeketedik. Ezt az utóbbi hátrányt az által lehet elkerül.ii, hogy nagyobb üvegkörtét alkalmazunk, továbbá a szétporJódás meggátlására is különböző módszerel- alkalmaztak, így pl. a körtét iners gázOi, töltötték meg vagy pedig a szénszálkengyel két szárát lehetőleg tökéletes elektromos szigeteléssel látták el. Más erre a czélra ismertté vált módszer az, hogy az üvegkürtét széntartalmú gőzökkel vagy gázokkal töltjük meg, melyek fokozatos, az izzó szénszál által előidézett bomlásuknál a szálon szenet csapnak le. Ennél a módszernél azonban az a hátrány, hogy a szénlecsapódás kezdetben rendkívül gyorsan megy végbe és ennek következtében az összes gáz csakhamar elbomlik. Ajánlották továbbá azt is, hogy a széntartalmú gázok helyett a lámpakörtébe könnyen illanó anyagokat, pl. naftaliut töltsünk, melyekből elillanásuknál széntartalmú gőzök képződnek. Úgy tapasztaltuk azonban, hogy naftalin, vagy más hasonló illanó anyag alkalmazásával gyakorlati eredményt elérni nem lehet. Az ily anyagokat tartalmazó lámpák ugyanúgy viselkedtek, mintha azok gázokkal voltak volna töltve, ugyanis fényerejük gyorsan növekedett, úgy hogy a szénszál csakhamar kiégett. Sikerül azonban a kitűzött műszaki hatást, vagyis a szénszál lassan történő vastagítását elérni, ha nem naftalint, vagy más könnyen illanó anyagot, hanem ezeknél jóval magasabb hőmérsékletnél forró anyagokat használunk. Ha ugyanis a körtébe később leírandó módon anthracent, pyrent vagy chrysent töltünk, a föntebb jelzett folyamat képe megváltozik, a szál ellenállása rendkívül nagy mértékben csökken, és ha a viszonyokat a czélnak megfelelően választjuk