28606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ívlámpa elektródák előállítására
Megjelent 1903. évi október hó 29-én. MAGY. SZABADALMI K1H. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 28606. szám. VI l/h. OSZTÁLY. Eljárás ívlámpaelektródák előállítására. HOPFELT RÓBERT MÉRNÖK BEBLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 márczius hó 16-ika. ívlámpa elektródáknak szilárd csapadékot adó keverékekkel, pl. földalkálifémek fluoridjaival való előállításánál azon körülmény lép föl zavarólag, hogy ezen keverékek könnyen salakokat választanak el, melyek a fényívet nyugtalanná teszik vagy elsötétítik, sőt egészen ki is oltják. Ezen salakok eltávolítására ömlesztő anyagoknak a masszához való keverését ajánlották, mely anyagok ezen salakok lecsöpögését idézik elő. Ezen hatás azonban mindig csak részleges, a mennyiben az ilyen salakok hosszabb égés után rendszerint ismét erősebben föllépnek, mivel az ömlesztő anyagok igen korán elpárolognak. Hogy ezen salakképződés teljesen elkerülhető legyen, jelen találmány szerint az alkáli-, a földalkáli-, vagy a nehéz fémek szerves vegyületei találnak alkalmazást. Ezen vegyületek a fényívben azonnal karbidokká alakulnak át, mivel a szerves alkatrészek egyidejűleg elégnek vagy elpárolognak. Ilyen szerves vegyületek pl. karbidok fölbontása által állíthatók elő, ha azok kátránnyal vagy más szerves anyaggal kevertetnek és égettetnek. így pl. kalcziumkarbid alkohollal 180° hőmérsék mellett a következő módon vegyül: CaCa + 2(C2 H0 0 . H) C2 H2 + (Ca H6 0)2 Ca Ilyen szerves vegyületek azonkívül még oxidoknak, pl. kalcziumoxidnak kátránnyal stb. való izzítása által is előállíthatók, ha a hőmérséket nem emeljük túlságos magasra, hanem legföljebb csak körülbelül 1200° C.-ig. Az ilyen szerves vegyület természetesen sok esetben az égetési folyamat alatt még további bonyolult vegyületekké alakul át, azonban a szerves anyag teljes kiűzésére a levegő kizárása mellett mindig oly hőfok szükséges, mely viszont a karbidképződést is előidézi. Mivel az ilyen karbidképződés csak magában a fényívben és pedig csak a fényívnek az elektródából való kilépési helyén megy végbe, ennélfogva az ilyen elektródák légállóak. A karbidnak a föntebbiekben kifejtett, szerves vegyületté való átalakítása czélszerűen nem az elektróda előállításával egyidejűleg hajtatik végre, mivel ez esetben a karbidnak, az utóbbi átalakítására szükséges nagyobb mennyiségű kátrány elgőzölgése következtében beálló fölbontása az elektródákat porhanyóssá teszi, úgy hogy azok könnyen szétesnek. Ha azonban a karbid elkülönítve alakíttatik át, akkor az elektródák oly szilárdak lesznek, mint a közönséges szénelektródák.
