28602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék éghető folyadékok elgázosítására
Me&jeleiil 1903. évi október hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28602. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék éghető folyadékok elgázosítására. SOCIÉTÉ GLAUDEL & C, E CZÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 28-ika. Ha éghető folyadékokat, mint petróleum, alkohol stb. világításra, fűtésre vagy erőgépek üzemére akarunk fölhasználni, akkor ezen folyadékokat gázalakú állapotra kell hoznunk, hogy az égéslevegővel való benső keverődésük lehetővé tétessék. Rendszerint megelégszenek e folyadékok elgőzölögtetésével ; ezen gőzök azonban a hideg égéslevegővel való érintkezésnél részben kondenzálódnak, a mi különböző ismert hátrányokra ad okot. Megkísérelték ezen hátrányokat azáltal elkerülni, hogy az éghető folyadékokat oly nagy hőmérsékletre hevítették, hogy a folyadékok disszoeziáczió folytán gázokká alakultak át: azonban e mellett egyrészt, ha a hőmérséklet a disszocziácziópont alá sülyed, akkor az eredeti szénhydrogén részbeni újraképződése áll be, míg másrészt az elgázosító készülékekben kokszlerakódások képződnek, melyek a készülékeket eltömik és ennekfolytán az eljárás gyakorlati alkalmazását kizárják. A koksz képződése vízgőznek az elgázosító retortákba való bevezetése által egy bizonyos mértékig elkerülhető; ez azonban gőzfejlesztő alkalmazását és lényeges tüzelő anyagfogyasztást követel meg. Jelen találmány tárgyát egy eljárás képezi, mely lehetővé teszi, hogy a fentemlített részbeni újraképződés, valamint a kokszlerakódás teljesen kiküszöböltessék és pedig a generátorok és külön tüzelőanyagfogyasztás nélkül, mi mellett ellenkezőleg jelentékeny, rendszerint veszendőbe menő melegmennyiséget takarítunk meg. Az eljárás abban áll, hogy az elgázosítóretortákba elégetett gázokat vezetünk be, mint pl. exploziós- vagy égési motorok kipuffogó gázait, magas kemenczék, mészkemenczék stb. elvonuló gázait. Ezen gázok működési módja a következőkben magyarázható meg. Ezen gázok mindig szénsavat tartalmaznak, mely hatástalan gázokkal, mint pl. nitrogénnel van keverve; a gázok továbbá csaknem mindig vízgőzt is tartalmaznak. A nitrogén és a többi hatástalan gázok azáltal hatnak, hogy a bomlástermékek molekulái közé fekszenek és azoknak az eredeti szénhydrogénekké való egyesülését megakadályozzák. A szénsav a kokszlerakódást kiküszöböli, a menynyiben a szénsav a képződő szenet a képződési állapotban abszorbeálja és szénoxyddá redukálódik, még pedig a következő képlet szerint: C08 + C - 2C0,
