28597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromosságot szigetelő anyag előállítására

Megjelent li><>3. évi október hó 17-én. MAGY SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEI RAS 28597. szám. VII/«. OSZTÁLY Eljárás elektromosságot szigetelő anyag előállítására SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 1-je. A találmány tárgya eg}' eljárás elektromosságot szigetelő anyag előállítására a telített zsírsavak, pld. stearin- vagy palmitinsav sóinak használatával és lényegében véve abból áll, hogy az említett sókat tiszta állapotban, vagy más szigetelő anyagokkal, minő a gummi, kaucsuk, guttapercha stb. keverve vulkánozzuk, hogy ily módon a használt kén mennyiségének megfelelően az anyag fizikai tulajdonságait a czélnek megfelelően szabhassuk meg. Ha a növényi eredetű, stearin- vagy palmitinestereket tartalmazó zsiradékok elszappanosításánál képződő vegyületeket fémsók oldatával keverjük, bizonyos töltött szappanokat állítunk elő, melyek a fölhasznált szappanoldatok összetételének megfelelően poralakú csapadékokat vagy kenőcsszerű tömegeket képeznek. Az első sorban említett csapadékok akkor képződnek, mikor a szappanoldat szabad alkálit tartalmaz és szigetelőanyag gyanánt nem alkalmazhatók, mert azokból magas hőmérsékletnél megolvadó és összefüggő testté alakuló anyagot előállítani nem lehet. Ezért a czélunk elérésére csakis az oly anyagok alkalmasak, melyek szabad alkálit nem tartalmazó szappanoldatokból képződnek. Ezek a csapadékok — mint azt már említettük — a szabad alkálit tartalmazó szappanoldatokból képződő csapadékoktól eltérően nem poralakúak, hanem kenőcsszerűek és magasabb hőmérsékletnél megolvadva. összefüggő tömeggé alakúinak át. Ezeknek a csapadékoknak, nevezetesen az ólomstearatnak szigetelő anyag gyanánt való alkalmazását már ismételten ajánlották, azonban épen a közönséges hőmérsékletnél tapasztalható kenőcsszerű szerkezetük miatt szigetelőanyag előállítására nem alkalmasak. Ezek az anyagok még más alkalmas oldószerrel, pld. benzollal, széndiszulfiddal készült oldatukban is alig alkalmazhatók, mert az oldószer elpárolgása után a kenőcsszerű szerkezetüket újból fölveszik. Megkísértették ezért oly zsírsavas fémsók előállítását, melyek rendes hőmérsékletnél szilárdak és csak aránylag magas hőmérsékletűéi olvadnak meg. Ily só pld. a közömbös aluminiumpalmitat. Ama kísérletek, melyeket az elektrotechnikusok ezekkel a sókkal eddig végeztek, nem vezettek kedvező eredményre, akár tiszta állapotban, akár más anyagokkal keverve alkalmazták is azokat, mert ezek % sók a levegő behatása alatt lassan elbomlanak, ezenkívül