28570. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús tolattyú elrendezés

Megjelent 1903. évi október hó 28-án. MAGY. gUl KIR. SZABADALMI jBBf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28570. szám. V/d/i. OSZTÁLY. Dugattyús tolattyú elrendezés. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉRNÖK WILHELMSHÖHEBEN. Bejelentésének napja 1902 május hó 13-ika. Elsőbbsége 1901 márczius 14-től kezdődik. A rúgó nélküli, merev testű dugattyús tolattyúk egyszerűségüktől eltekintve annyiban is előnyösek, hogy úgy a tolattyúk maguk, mint a tolattyútükrök is alig kopnak. Eddig azonban ily rugónélküli, nagyobb dugattyús-tolattyúkat nem lehetett használni, mert ha azokat akként méretezzük) hogy a tolattyúhengerben meg ne szorulhassanak, nagy gőzveszteségek lépnek föl, ha pedig a gőzveszteségeket normálisakká akarjuk tenni, a tolattyú a tolattyútükröt kimarja és abban megszorúl, mi ismét sokféle nagy és jól ismert hátrányt von maga után. A következőkben leírt elrendezés eme hátrányok elkerülését teszi lehetővé, amennyiben a tolattjú és tolattyúhenger (persely) lehetőleg egyenletes fölmelegedését és így egyenletes kiterjedését biztosítja. A föntebb jelzett czélt akként érjük el, liogy a munkát végző, tehát még meleg gőz által alig ért tolattyúhenger lehetőleg tökéletes fűtéséről gondoskodunk, nev hetesen a tolattyúhenger ama pontjait fűtjük, melyek a leghidegebb övbe esnek, tehát csakis a kifúvatott gőzzel jönnek érintkezésbe és melyeken e tolattyúnak csúsznia ós tömítést létesítenie kell. Különösen előnyösen alkalmazható ez az ! elrendezés túlhevített gőzzel működtetett gépeknél, minthogy ezeknél a hőmérsékleti különbségek természetszerűen igen nagyok. Az 1. és 2. ábrán ily fűtött tolattyúhenger egy kiviteli alakja látható.' Ezen ábrán (a) a dugattyús-tolattyú, mely két kiviteli alakban látható, (b) a tolattyúhenger, mely a középrészen vezeti be a munkát végző friss gőzt. A tolattyúhengernek, mint az az 1. és 2. ábrán látható, ama részén, mely a kifuvató öv közelében fekszik, (bl) ürege van, melybe sohasem jut be munkát végzett gőz, hanem mindig friss gőz. A (bl) üreget határoló fal belső fölületén csúszik és mozog az (a) dugattyús-tolattyú, mely annak következtében, hogy állandóan egyoldalúan van a meleg gőz hatásának kitéve, kezdetben jóval nagyobb mértékben hevülne föl, mint a tolattyúhenger, különösen mint ennek (b) része, ha a tolattyúhenger jelzett része nem állana a friss gőz fűtőhatása alatt. A friss gőzt a (bl) üregbe a rajz szerint hat - (s) csatorna vezeti be, tehát a henger eme része a gőz hatása alatt ép úgy fölhevül, mint maga dugattyús-tolattyú,nevezetesen fölhevül a hengernek a hidegebb fúvatott gőzzel érintkező része is. Ez az elrendezés látható az 1. ábra bal-