28496. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasutak munkasodronyának fölfüggesztése

— 2 sodronynak a nyíl irányában való kifeszítése esetére bekövetkeznék- az az eshetőség, hogy a sodrony kihúzódnék anélkül, hogy az éket is maga után vonná. Ez okból az éket egyik oldalán érdesre vagy fogazottra lehetne ugyan készíteni, de e mellett avval a hátránnyal kellene számolnunk, hogy ez az ék a beverés alkalmával a sodronyon sérülést ejt és a kihúzás ellen még sem nyújt foltétlen biztosságot. Ezen hátrányok kiküszöbölésére a jelen találmány szerint ékalakú (k) test szolgál, melyet alsó föiületén rovátkolással a legelőnyösebben csavarmenetekkel látunk el. A sodrony végét teljesen hasonnemú rovátkolással látjuk el, ezekre a (k) testet föltesszük és csak ezután verjük be az (1) éket Ha most a sodronyt kifeszítjük, akkor ezzel a (k) test, a rovátkos fölületek folytán erősen össze van kapcsolva és ennélfogva a sodrony mozgásainak engednie kell; ekkor pedig vagy a (k) testnek az ékkel szemben az ék félé, vagy a (k) testnek az ékkel együtt a tartó felé való eltolódása következlietik be, azonban mindkét esetben ez az eltolódás az ék meghúzását jelentené, úgy hogy a sodrony kiszabadulásának lehetősége teljesen ki van zárva. A (g) fémtest végein még sima (1) ékeket verünk be és ezeket végeiken fölhajlítjuk, ennek nem az a czélja, hogy ezen ékek a sodronyt hosszirányban tartsák, hanem inkább az, hogy a (g) fémtestnek vékonyodó végeit a sodronyhoz odafogják és így az áramszedőnek enyhe lökésmentes járását biztosítsák és azt eredményezzék, hogy a fémtestnek a közepe felé lassankint vastagodó keresztmetszetű részét a sodrony lengései és hajlásai közvetítésére kissé előrehúzzák s így a sodronynak merevsége miatt való elgörbülését kikerüljük. Az (1) éket tehát alkalmas szorító csavarral vagy egyéb mechanikai segédeszközzel is helyettesíthetjük. Hasonlóképen teljesen mindegy, hogy a leírt megerősítési módot sodronyösszekötökapocsszemeknél (1. ábra) vagy keresztezéseknél, vonalszigetelőknél, váltóknál vagy efféléknél alkalmazzuk. Ilyen foganatosítási alak megmagyarázására szolgál az 5. ábra, melyben egy vonalszigetelő az új sodronyfölfüggesztéssel és pedig a baloldalon nézetben, a jobb oldalon hosszmetszetben van föltüntetve. Ebben az ábrában a (h, i, k) és (1) betűkkel jelölt részek azonosak az 1, 2, 3 és 4. ábráknak ugyanezen betűkkel jelölt részeivel, míg az (m és n) betűk a vonalszigetelő két végdarabját jelölik, melyek az előző ábrákban a (g) fémtestnek felelnek meg. Ezek a végdarabok az (o és p) szigetelők, a (q) vonórúd, az (r) nyomórúd és az (s) híd által a szokásos módon vannak egymással kapcsolatba hozva. A találmánybeli megerősítési módnak minden más fölfüggesztésnél való alkalmazása szakértő által további magyarázat nélkül kivihető s azért fölösleges itt minden egyes esetet tárgyalni. A megerősítési mód egy további előnyéről azonban eddig még nem volt szó, mely t. i. a sodrony feszültség kényelmes szabály ozhatóságában rejlik. Tapasztalat szerint ugyanis a munkasodronyt sem túlerősen, sem gyöngén kifeszíteni uem szabad. Az első esetben könnyen elszakad, míg a másodikban nagyon lelóg és túlságosan ide-oda leng. Ezen okból a hőmérsékváltozásokra való tekintettel jó, ha a meleg évszakban a sodronyt kissé megfeszítjük és a tél beálltával ismét meglazítjuk. Ha már most a jelen találmánybeli megerősítésnél a sodronyt jobban ki akarjuk feszíteni, akkor nem kell egyebet tennünk, minthogy a sodronyt egy fölfüggesztésről a közönséges feszítő vasakkal jobbról és balról megfogjuk, amennyire csak kell összehúzzuk, végül a rögzítő ékeket kivéve, a sodronyokat a közép felé jobban összetoljuk s az ékeket újra a kellő helyre fektetve beverjük. A sodronyfeszűltség meglazítása czéljából természetesen ellenkezőleg kell eljárnunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos vasutak munkasodronyának fölfüggesztése, jellemezve a sodrony-