28492. lajstromszámú szabadalom • Lángzóbetét
árnyalatához közelálló fényt szolgáltat, mely a szemre nagyon kellemes benyomást gyakorol. 11. Belső lángszabályozás (6—12. ábrák). Azon czélból, hogy az I. alatt ismertetett lángzóbetéttel fölszerelt lámpa szerkezete és az alkalmazásra jutó petróleum minőségének megfelelően a fény-, illetőleg lángképződést tekintve, a lehető legjobb eredmény legyen elérhető, az (f) kanóczcsőben, illetőleg kanóczcső körül, illetőleg kanóczcsövön olyan készüléket rendezünk el, melynek segélyével az (f) kanóczcsőben fölszálló levegő mennyisége megfelelően szabályozható. Midőn az (f) kanóczcsőben lejebb és följebb tolható (g) kanócz meggyújtatik, a külső levegő az (o) lángzókosárnak (n) áttörésein keresztül száll föl a lánghoz. Az ily módon a lámpa belsejébe beszívott levegőnek egy része az (m) kúpcsonkhoz és innen ez utóbbinak (1) áttörésein keresztül áramlik tovább a láng felé, míg másik része az (f) kanóczcsőnek háromszögalakú (1 kimetszésén át (8. ábra) a kanóczcső belsejébe és innen a lánghoz vezettetik. Hogy a levegőnek az (f) kanóczcsőbe való be áramlása szabályozható legyen, abba egy megfelelő (2) áttörésekkel bíró és fölső végén (3) támperemmel ellátott (4) csövecskét helyezünk be (7. és 8. ábra). Mivel kívánatos, hogy a (2, 3, 4) szabályozóeső lehetőleg biztos ágyazással bírjon a kanóczcső belsejében, azért, ha az az illető lámpánál még nem volna alkalmazva, czélszerű a kanóczcsőben egy kicserélhető gyűrűalakú (5) belső falat elrendezni. Már most a szerint, a mint a (4) szabályozócsőnek (2) áttörései többé vagy kevésbbé állanak szemközt az (f) kanóczcsőnek háromszögalakú (1) légbevezető nyílásával, több vagy kevesebb levegő szállhat föl az (f) kanóczcső belsejében a lánghoz. A belső légszabályozást tehát a (2, 3, 4) szabályozócsőnek geometriai függélyes tengelye körül való egyszerű elforgatása által eszközölhetjük, hogy ennek következtében a (2) áttörések az illető lámpa szerkezetének és az elégetésre kerülő olaj minőségének megfelelően többé vagy kevésbbé hozassanak szemközt az (f) kanóczcsőnek (1) légnyílásával. E szabályozó lényegére természetesen egészen közömbös, ho y annak működtetése, illetőleg geometriai függélyes tengelye körül való elforgatása milyen módon történik. A belső légszabályozónak a 9. és 10. ábrán bemutatott kiviteli alakja áll egy kúpalakú (6) karmantyúból, melynek háromszögalakú (7) kimetszése megfelel az (f) kanóczcső háromszögalakú (1) légnyílásának. A szerint most már, a mint az (f) kanóczcső alsó szakaszát körülövező (6) karmantyú az (f) kanóczcsőnek háromszögalakú (1) légnyílását többé vagy kevésbbé födi el, több vagy kevesebb levegő juthat az (f) kanóczcső belsejébe, valamint a lánghoz is és így a belső légszabályozás a lehető legegyszerűbb módon hajtható végre. Természetesen a 9. és 10. ábrákon bemutatott kivitelnél is teljesen közömbös a belső légszabályozó lényegére vonatkozólag az, hogy annak működtetése, illetőleg a karmantyúnak geometriai függélyes tengelye körül való elforgatása milyen módon történik. A 11. és 12. ábrákon egy gyűrűalakú belső légszabályozó van föltüntetve, mely lényegileg egy (8) áttörésekkel ellátott (9) gyűrűből áll. Hogy az így kiképezett (8, 9) szabályozó gyűrű az (f) kanóczcsőben biztos ágyazást találhasson, a (8, 9) gyűrű, mint pl. az említett ábrákon föl van tüntetve, (10) küllőkkel látható el, melyekhez egy ürös (11) agy csatlakozik. Az utóbbi az (f) kanóczcső belső (12) csövére vagy csövébe tolható. Az ürös (11) agy természetesen a szokásos módon hasítékokkal látható el s a keletkező nyelvek egy része vízszintes irányban kigörbíthető azon czélból, hogy az ürös (11) agy biztosabb támasztékot nyerjen. Az utóbb leírt gyűrűalakú belső légszabályozó alkalmazásánál azonban okvetlenül szükséges, hogy az (f) kanóczcsőnek belső (13) fala megfelelő (14) toldattal láttassák el, mely a (9, 10, 11) szabályozó gyűrű (8) áttöréseinek megfelelő (15) áttörésekkel van ellátva. A szerint most már, a mint a szabályozó gyűrűnek (8) áttörései
