28484. lajstromszámú szabadalom • Szeszizzófénylángzó

VI egjelent 11)03. évi október lió 15-én. MAGY gg| KIR. SZABADALMI j|Sj3 HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 28484. szám. II/<i. OSZTÁLY Szesz-Í7,zófénylángzó BOIVIN EMILE MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 11-ike. A jelen találmány tárgyát képező szeszizzófénylángzó az eddigiektől egy elosztótúlhevítőnek a gázkeverő tér fölött való alkalmazása által tűnik ki, melynek előnyös hatása abban, áll, hogy száraz szeszgőzöket ad és a lángot igen előnyösen alakítja, úgyszólván gyertyalángot ad, mely az egész harisnyát izzásba hozza, és ha a túlhevítő és a vele összefüggő részek teljesen megmelegedtek, a harisnya teljes fényhatását fejti ki és tartja meg, úgy hogy igen nagy szesz-megtakarítást eredményez. Az elosztó-túlhevítő,mely a jelen találmány lényegét képezi, czélja és előnyei a következők : 1. A világítás bizonyos ideje után minden részében fölmelegszik és ezen melegét érintkezés folytán a (c) csövek belsejének adja át, mely csövekben az elgőzölés történik. Ezen melegközlés folytán a fejlesz tett szeszgőzök hatásosan megszáríttatnak és így a tökéletes elégéshez igen alkalmasak. 2. Az (e) elosztó-túlhevítő különös alakjánál fogva és függélyes bevágásai által elősegíti a száraz gőzök áramlását, melyek a (d) keverökamrából jönnek. A mellékelt rajzon a találmány tárgya egy példaképem kivitelben van bemutatva, Az 1. ábra az elosztó-túlhevítővel és harisnyatartóval fölszerelt lángzó részben metszett oldalnézete; a 2 ábra a 4. ábra A—B vonala szerinti metszete; a 3. ábra az elosztó-túlhevítő fölülnézete; a 4. ábra a 2. ábra C—D vonala szerinti metszete; az 5. ábra az ejektor fölülnézete; a 6. ábra a lángzó és a szabályozótövisnek a 2. ábra metsző síkjára merőlegesen vett metszete; a 7. ábra a tulajdonképeni lángzó föliilnézete. Mint az 1. és 2. ábrák mutatják, a lángzó a központos (a) csőből áll, mely a lámpa szesztartójába nyúlik; ezen (a) cső egy belső (b) béllel van ellátva. Az (a) cső egy bizonyos magasságban két lapított (c) csővel bír, melyek között a (d) keverőcső vagy keverőkamra van elhelyezve (1..2. és 4. ábra). A (d) keverőkamra a (c) csövekkel és az (e) túlhevítő alapjával össze van forasztva és a túlhevítőn áthatol. Az (e) túlhevítő alapjával az (f) hevítő van összeforrasztva, mely két végén nyitott csőből áll és két oldalán szembenfekvő nyílásokkal van ellátva. Az (f) hevítő fölső szélére egy (g) gyűrő