28465. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szalag előretoló szerkezetek működésének szabályozására

zoghasson, van a csík elmozdulását határoló vagy ellenőrző (6) tag elrendezve. Ez a (6) tag a rajz szerint a (7) rúdon csúszó és ezen súrlódást csökkentő tagok, például a (8) görgők útján támaszkodó hüvelyből áll, melyhez a (3) csíkot befogó kötés vagy fogó tartozik. Ezt a kötést a fix (9) pofa és az ezen csuklósan szerelt (10) pofa képezi, mely utóbbi a (11) rúddal csuklós kapcsolatban áll. Ez a rúd másik végével a (12) szögvasban van vezetve és arra szolgál, hogy a (6) hüvelynek a (7) rúdon való forgását meggátolja, tehát a (3) szalag vagy csík megsodratását vagy megsérülését is megakadályozza. A (10) pofa ezenkívül egy rövid (13) karral is össze van kötve, úgy hogy a pofa eme karral (lásd az 1. ábrát) szögemelőt képez. A (13) kar külső végéhez a (122

) rúd csatlakozik, mely egy (14) rúgóval akként van összekötve, hogy a rúgó eme rúd külső végét lefelé húzni törekedjék, minek következtében a (13) kar akként fordulna el, hogy a (10) pofa a csíkra szorul. A (122

) rúd szabad vége egy rövid (15) nyújtvánnyal vagy toldattal van ellátva, mely a (16) csapon vagy görgőn fekszik. Ez a (16) csap vagy görgő a (17) szánra van szerelve, mely — mint az a 2. ábrán látható, •— valamely tetszőleges, érczpénz bedobásával működtetett (18) kapcsoló résszel van összekötve, úgy hogy a (17) szánt csak akkor lehessen előre húzni, a mikor a jelzett kapcsolótagban ércz-pénz foglal helyet. Tegyük föl, hogy a leírt berendezés részei az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. Ha eme helyzetnél a (18) kapcsolótagba ércz-pénzt dobunk, a (19) rudat jobb felé el lehet tolni, mikor ez a (17) szánt is magával viszi. Eme mozgásnál a (16) görgő a pontozva jelzett állásába kerül, vagyis a (122

) rúdba ütközik, melyet oly erővel nyom jobbfelé, hogy ez a (14) rúgó hatása ellenében tényleg jobb felé mozog, a (13) szögemelőt pedig akként fordítja el, hogy ez az eddig a (3) csíkra fekvő (10) pofát eme csíkról leemeli. Mikor a (10) pofa a csíkról leemelkedett, ez és a vele összekötött (6) hüvely, melyet eddig a megf ogott csík tartott a fölemelt helyzetben, szabaddá válik és a (7) rúdon mindaddig, míg a hüvely a (21) csapba nem ütközik, lefelé csúszik. Azonban közvetlenül azelőtt, hogy ez megtörténik, a (122

) rúd is éri a (20) csapot, mely eme rúd hátsó vége felé eső résznek pályájában, valamely alkalmas ponton van elhelyezve, úgy hogy a rúd hátsó vége eme csap körül fölemelkedik és a (16) görgőt elhagyja. A (14) rúgó feszültsége (mely annak következtében létesült, hogy a (122

) rúd vége a (16) görgőbe ütközött), a (122

) rudat elforgatja és ily módon a (10 13) szögemelőt is akként forgatja, hogy a (10) pofa szorosan a (3) szalagra feküdjék. Hogy a (10) pofa a (3) szalagot biztosan megfogja, fölülete érdessé tehető. A részek most már a 4. ábrán látható helyzetet foglalják el, vagyis lehetővé teszik, hogy a szalagot az (5) szállító hengerek előre húzzák. A mint a szalag fölfelé mozog, a (6) hüvelyt és az evvel öszszekötött részeket is magával viszi és ily módon lehetővé teszi, hogy a hengerek a szalagot mindaddig előre mozgassák, míg a (6) hüvely a fölső (22) ütközőbe nem ütközik, mikor a részek újból az 1. ábrán látható helyzetet fogják elfoglalni. A szalag előre mozgása ekkor megszűnik, mert a (9 10) pofák azt a (17) szán és a többi részek működése következtében megakadályozzák. Világos, hogy a leírt berendezés nemcsak a legkülönbözőbb czélokra alkalmazható, hanem hogy azt magát is a legkülönbözőbb módon lehet kiképezni. Egy ily kiviteli alak az 5. ábrán látható. Itt a (3) szalag, mely a dobról letekerődzik, egy forgó (23) ellenőrző tagra fut föl, mellyel a csík a rúgónyomás hatása alatt álló (24 24) görgők útján van kapcsolatban. A forgó (23) ellenőrző tagot a (25) karok pontozva ábrázolt hasítékaiba ágyazott dob képezi, mely ily módon a csíktól bizonyos mértékben távolódhatik. A (2-5 26) csuklós emelő j egyik karja a (23) dob ágyazására szolgál, mely dobban egy tekercsrúgó van ak-