28440. lajstromszámú szabadalom • Rajztábla

húzott rajzot az elszennyeződés ellen védje. Az (a) tábla az 1. ábra szerint két rajzoló fölületre van osztva, a rajzpapir szögleteit az (e e) sarkok alá húzzuk be és ily mó­don rögzítjük a papirt az (a) táblán. Le­het a (b) táblának az (a) tábla felé for­dult oldalát is rajzfölület gyanánt kiké­pezni és a rajzpapir befogására szolgáló sarkakkal ellátni. A 2. ábrán látható kiviteli alak a most leírttól annyiban tér el, hogy az (a) és (b) táblát egy körülbelül a középen alkalma­zott (f) szalag köti össze egymással és melynél a (b) tábla annak következtében, hogy az (f) szalag az (a) és (b) tábla kö­zött nem létesít oldható kapcsolatot, az (a) táblán lévő rajz védésére nem használ­ható. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaknál a (b) támasztó tábla az (a) táblával nem könyvtábla módjára van összekötve, ha­nem oly módon, mint az irodai előjegyzési naptáraknál szokásos. A 4. ábrán látható, hogy a (b) támasztó tábla ebben az eset­ben is kiképezhető rajzfölület gyanánt, to­vábbá, hogy az egyes rajzfölületeket pél­dául (g) palapapirral vagy (h) czelluloid­lemezzel lehet bevonni, mely a rajzpapir alapját képezheti, de mely nem állandó természetű vázlatok elkészítésére is hasz­nálható. Lehet a föntebb az 1. és 2., illetve 3. 4. ábra alapján leírt két típust egymással kombinálni, mikor az 5. ábrán látható kivi­teli alakra jövünk. Ennél a 3. és 4. ábrán látható kiviteli alak (a) táblája még egy könyvtábla módjára kiképezett (b2) táblá­val van kapcsolva, mely a rajz szerint az (i) tartaléklapok elhelyezésére szolgáló (j) zsebbel van fölszerelve, és melynél egy az íróón behúzására szolgáló (k) hüvely is van alkalmazva. Lehet továbbá két, a 3. és 4. ábra sze­rint kiképezett rajztáblát egymással ak­ként egyesíteni, hogy a két (al a2) táblát | egy (c) vászonhát könyvtábla módjára fogja . össze, az egyes (al), illetve (a2) táblák i maguk pedig irodai előjegyzési naptár mód­! jára egy (bl), illetve (b2) támasztó folü­lettel legyenek ellátva, mint az a 6. áb­rán látható. Az összes kiviteli alakok jellemző mo­mentuma az, hogy két tábla van egymással csuklósan összekötve, mely táblák egy­másra fektethetők, úgy hogy egy sík la­pot képezzenek, vagy pedig egymáshoz vi­szonyítva, szög alatt beállíthatók, úgy hogy egy állványszerű szerkezetet alkossa­nak. Az egyes táblák maguk szintén két csuklósan kapcsolt táblából állhatnak és a papir befogására szolgáló sarkakkal van­nak ellátva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rajztábla, jellemezve az által, hogy az két, egymással könyvtábla vagy irodai előjegyzési naptár módjára csuklósan összekötött, a szögletein a papir szög­leteinek behúzására szolgáló sarkakkal ellátott táblából áll, mely két tábla az említett csuklós kapcsoláson kívül még egy oldható vagy nem oldható szalag út­ján is össze van egymással kötve, hogy a rajztáblát fölállítani is lehessen. 2. Az 1. alatt védett rajztábla egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy mind­két vagy csak az egyik tábla egy az 1. alatt igényelt módon kiképezett rajztáb­lát képez. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt rajztáblánál egy vagy több palapapirral vagy czellu­loidlemezzel vagy más hasonló, nem ál­landó jellegű rajzok előállítására alkal­mas anyaggal bevont fölület alkalma­zása, mely egyúttal a rajzpapir alapzata I gyanánt is szerepelhet. (1 rrj -.lap mollóklottol.) P. 1A8 RÉSZVÉF.* TÁRŐA8AO NYOMDÁJA BUOAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents