28392. lajstromszámú szabadalom • Sarokpántvasalás sarkon forduló záró szerkezetekhez

nyal van ellátva, mely sugárirányban a (b) furattól a tárcsa kerületéig terjed. A tárcsa egy (d) tartóhoz van erősítve, mely (e) lyukakkal van ellátva. E lyukakon átdugott csavarok segélyével a tárcsa az ajtó- vagy ablakszárnyhoz erősíthető. A tulajdonképeni sarokpánt, mely az ajtó- vagy ablakkeretre van erősítve, egy (f) hengert alkot, mely fönt és lent le lehet gömbölyítve. E hengerből egy kis rész, mely pontosan megfelel az (a) sarokvasgyűrű vastagságának, a hátulsó (g) megerősítési lemezig terjedőleg ki van metszve. A hengerből megmaradó részek közül a fölső (h) rész tömör öntvény és belőle egy (i) csap nyúlik lefelé, mely pontosan beillik az (a) gyűrű központos (b) fúratába és sugárirányú (c) hornyába. Az (f) henger alsó (k) része ki van vájva és e vájatban egy kétkarú (m) emeltyű van egy (1) csap körül forgathatóan elrendezve, mely emeltyű egyik karját (n) golyó alkotja, míg másik karja ferdén hátrafelé álló (o) peczrket hord, úgy hogy ha az (o) peczek lefelé nyomatik, az (n) golyó fölemelkedik és megfordítva. Nyugalmi helyzetben a golyó, súlyánál fogva, mindig lent van. Ha már most az (a) gyűrűt betoljuk az (f) sarokvasba, úgy hogy az (i) forgási csap a (c) horonyban csússzék végig, míg be nem jut a (b) fúratba, akkor az (a) gyűrű alsó része a golyó súlyánál fogva fölső helyzetében álló (o) peczket maga előtt tovatolja és azután azt lefelé mozgatja; a golyó tehát fölemelkedik és minél jobban betoljuk az (a) gyűrűt az (f) sarokvasba, annál jobban benyomul a golyó az (a) gyűrű (b) fúratának alsó részébe, úgy hogy mihelyt az (a) gyűrű teljesen be van tolva az (f) sarokvasba, azaz (n) golyó körül akadálytalanul foroghat. A sarokpánt ekkor a használatra készen áll. Ha ilyen sarokpántokat rendezünk el valamely ajtó, ablak vagy egyéb sarkon forduló zárószerkezet két párhuzamos oldalán, akkor az ajtót stb. mindkét oldalon ki lehet nyitni. Hogy azonban az ajtót, ha be van zárva, ne lehessen kívülről egy nyomással betörni, egy közönséges nyomózárat vagy hasonlót rendezünk el az ajtó mindkét oldalán, mely a golyóval együtt becsappan és az ajtót zárt helyzetében rögzíti. Az ajtó- vagy ablakkeret ezen nyomózár retesze alatt ki van vájva, úgy hogy az ajtó egyik oldal felé kinyílhat, mialatt a másik oldalon lévő retesz zárva van. Ha az ajtót bizonyos ideig mindig csak egyik oldalra akarjuk nyitni, akkor :az (n) golyót fölső helyzetében, tehát az (a) gyűrű (b) fúratában egy (p) csavar segélyével rögzítjük, úgy hogy az (a) gyűrű a golyó körül forogni kénytelen, de ki nem húzható az (f) sarokvasból. Vagy még egyszerűbben elérhetjük ezt azon módon, a mint ez a 8., 9., 10. és 11. ábrákon be van mutatva. Itt egy (q) tolattyú fogja körül a (g) lemez egy részét, mely tolattyú előre- és hátratolható, úgy hogy az (o) peczket vagy lenyomja, vagy fölszabadítja. Ha az (o) peczek le van nyomva, az (n) golyó fölemelkedett a (b) fúratba, úgy hogy az ajtó vagy ablak szilárd sarok körül kinyitható, de ki nem eshetik. A most ismertetett találmány előnye mindennemű, sarkon forduló zárószerkezet és ajtósarok előállításának jelentékeny egyszerűsítésében és olcsóbbá tételében, valamint annak egyidejűleg sarokvas-gyűrű és sarokvas gyanánt való alkalmazása lehetőségében áll. Azonkívül az ajtó, miután az egyszerre hat helyen tartatik, tudniillik mindkét oldalon fönt és lent, valamint a középen, nem vetemedhetik meg, hanem köröskörül szorosan ráilleszkedik a keretre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sarokpánt-vasalás sarkon forduló zárószerkezetekhez, jellemezve egy sarokvasgyűrű által, mely középpontjából sugárirányban a kerület felé haladó horonnyal bír és egy a forgási csapot tartalmazó sarokvasba betolható, mikor is a sarokvas fölső részébe erősített forgási csap a sarokvasgyűrű hornyában tolódik el, miközben a sarokvas-gyűrű alsó része egy peczket nyom le, és ezzel