28339. lajstromszámú szabadalom • Gép vágott dohánynak szálakra való szétszedésére

A 11. és 12. ábrák nagyobb dohány menynyiségek rostokra szedésére szolgáló szakítófogsorok szerkezetét tüntetik föl oldal- és fölülnézetben. Itt az egy pár oldalfogsoron kívül középső fogsorok is vannak alkalmazva, a melyek a (32) középtengely mindkét oldalán vannak elrendezve, úgy hogy összesen két pár fogsort nyerünk a dohány számára különleges kombináczió vagy a fogsorok meghosszabbítása nélkül, kettős munkafölületet eredményeznek. 13. és 16. ábra a dohánynak szivarkatöltő gépekhez való egyenletes hozzávezetésére szolgáló fogsorok szerkezetét tüntetik föl oldal- illetőleg fölülnézetben. Ez a szerkezet lényegében nem különbözik a dohánynak rostokra való szétszedésére szánt szakítófogak szerkezetétől; csak az alsó fogrendszer van némileg módosítva, tudniillik a fogak úgy, mint a fölső fogrendszernél (7. ábra), lefelé vannak görbítve, ez azért van, hogy a fogsorokon fekvő dohány a fogak legszélső helyzeténél föl ne szűrődjék a fogak hegyére. Lefelé görbített fogvégek mellett e baj el van kerülve, mint ez a 13., 14. és 15. ábrákon látható, a melyek a fogsor két szélső és középső helyzetét tüntetik föl. A fogak közt lévő hézagokon átmenő dohány mennyisége kizárólag a fogsorok mozgásának sebességétől függ. A gép könnyebb kivitelére való tekintettel a fönt leírt fogsorok helyett a 17., 18., 19. és 20. ábrákban föltüntetett rácsrendszert lehet alkalmazni. 17. ábra a rács legszélső helyzeteinek egyikét, 18. ábra a középhelyzetet, 19. ábra a másik szélső helyzetet oldalnézetben, a 20. ábra a rácsokat fölülnézetben ábrázolja. A rácsok tengelyekre vannak szerelve úgy, mint a fogsorok és a forgattyútárcsával összekötött emelőrendszer segítségével hozatnak függőleges irányú lengésbe. A jobboldali (33) rácsok (34) pálczákból állanak, melyek végeiken a (37) tenge- ! lyekre csavarral erősített karokba vannak erősítve. A baloldali rácsok kissé eltérőleg vannak szerkesztve, mivel működés közben az utóbbi rácsok pálczáinak szabadon kell az első rácsok pálczái közt lévő hézagokon átjárniok, a második rácsok pálczái derékszögben le vannak görbítve és a (38) és (39) karokba vannak erősítve, miáltal mindkét rács a (37) tengelyeken egészen hasonló lengő mozgást végezhet, mint a fogsorok és azért ugyanezt a munkát is teljesítik. A 11., 17. és 13. ábrákban pontozott (40) vonalak jelölik a bádogfogak helyzetét, melyek a táplálótölcsér oldalfalainak meghosszabbítását képezik és 12., 16. és 20. ábrákban vízszintes metszetben láthatók. Ugyanezen ábrákon látható (41) falak a (40) falakkal a dohánynak rostok szerint való szétszedésére szánt teret képezik. A dohány közvetlenül a vágógépeken történt szétvágás vagy pedig csak a szárítás után vagy az (a) tölcsérbe kerül, mire a gépet mozgásba hozzuk. A függőleges fogsorok dohánygombolyagokat ráznak keresztül és azokat egyes rostokra szedik szét; a földolgozott anyag végül aláhelyezett ládákba esik, a honnan azt a szükséglethez vagy tömegéhez képest lehet eltávolítani. Ha a dohány száraz, úgy mint már föntebb említettük, függőleges irányban lengő (b c) és (p q) fogsorok a rostokra való szétszedéshez teljesen elegendők, a nedves dohány azonban a vízszintesen lengő (y z) fogsorok hozzájárulásával dolgozandó föl. A fönt leírt szerkezet szivarkatöltő gépeknél a dohány egyenletes hozzávezetésére szolgáló önműködő készülék gyanánt is alkalmazható. A gép szerkezetében magátólértetcdőleg különböző módosítások is történhetnek a nélkül, hogy e mellett a találmány lényege érintetnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép vágott dohánynak szálakra való szétszedésére, jellemezve kettős, a tápláló tölcsér alatt alkalmazott és tengelyeiken váltakozva ellenkező irányokban függőlegesen lengő szakítófogsorok