28305. lajstromszámú szabadalom • Csavar vasúti síneknek a talpfákon való megerősítésére

12. ábra egy ezen csavarhoz való tövis oldalnézete, a 13. ábra ez utóbbinak fölülnézete, a 14. ábra a tövis keresztmetszete a 12. ábra I—J vonala szerint, a 15. ábra a tövis alulnézete. Mint a rajzokból látható, ezen csavar a szokásos csavarok külalakjával bír, azon eltéréssel, hogy (a) szára tengelyirányban például négyfelé van hasítva. A csavarszárban egy tengelyirányú központi (b) fúrat van kiképezve, mely egy első (c) tövis befogadására szolgál. Ezen tövis (cl) csúccsal (7. ábra) és két (c2) hosszbarázdával bír (6. ábra), melyekbe a meghasított (a) csavarszár (al) élei lépnek (4. ábra). Ha egy bizonyos első időszak elmultával a talpfa rostjai szétroncsoltatnak, az első (c) tövisét a csavarszár fúratába verjük oly mélyre, hogy körülbelül a 7. ábrán íöltüntetett helyzetet foglalja el. A tövis beverése következtében a meghasított csavarszár részei szétfeszíttetnek oly módon, hogy a csavarmenetek a talpfa ép részeibe nyomulnak s ez által a sínt a második időszakban is kellően rögzítik. Ha ezen második időszak elmultával a farostok ismét szétroncsoltattak, az első (c) tövis felé egy második, nagyobb átmérőjű (d) tövist verünk, úgy hogy a csavarszár részeinek ezen újabb szétfeszítése következtében a csavarmenetek újból ép fába hatolnak és a sín mindaddig szilárdan rögzítve marad, míg csak a talpfa az időjárás behatásai folytán használhatlanná nem válik és ki nem cseréltetik. A (d) tövis beverése alkalmával a vékonyabb (c)tövis a talpfába vagy a földbe hatol. A 9—15. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál az (a) csavarszár szintén négyfelé van hasítva azon czélból, hogy egy (e) tövist fogadjon be, mely előnyösen négy (el) szárnnyal van ellátva, a hol ez utóbbiak a hasítékokban vezettetnek (11. ábra). A csavar beillesztése alkalmával a talpfába előzetesen egy kellő mélységű lyuk fúratik, melynek átmérője egyenlő a csavarszár átmérőjével. Ennek megtörténtével a kúpalakú (e) tövist alsó lapjával lefelé, alulról a csavarház hasítékaiba illesztjük oly módon, hogy az (el) szárnyak a hasítékokban feküdjenek (9. ábra) és az egészet a fúrott lyukba becsavaroljuk. Az (e) tövis alsó lapja a fúrat fenekéhez ütközik és azon szintén forogni fog, miközben a csavarszárral együtt a talpfába becsavaroltatik. Ennek következtében a meghasított csavarszár részei annál jobban szétfeszíttetnek, minél mélyebben van a csavar, a sinek játékának megfelelően becsavarolva. Az ismertetett csavar alakja, részletei, tartozékai, anyaga és méretei természetesen módosíthatók, a nélkül, hogy az által a találmány lényege érintetnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csavar vasúti sineknek a talpfákon való megerősítésére, jellemezve a csavarnak meghasított és (b) furattal ellátott (a) szárába egymásután beverendő két (c d) tövis által, melyek a csavarszárat beverésük alkalmával szétfeszítik. 2. Az 1. igényponttal védett csavarnak egy kiviteli alakja, jellemezve egy bordákkal vagy szárnyakkal ellátott, kúpalakú s a csavarszár alsó végébe illesztendő tövis, mely a csavarszár részét annál jobban szétfeszíti, minél mélyebbre van az a talpfába csavarolva. (1 rajzlap melléklettel.) P ALIAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA -UOAreSTB.